2013. július. 23. 18:19 MTI Utolsó frissítés: 2013. július. 23. 18:18 Világ

Néven szólítják egymást a delfinek

Újabb bizonyítékot találták tudósok arra, hogy a delfinek "néven szólítják egymást". Felfedezték ugyanis, hogy egymás azonosítására egyéni füttyszót használnak.

A skóciai St. Andrews Egyetem kutatócsoportja arra figyelt fel, hogy amikor a saját hívójelét játsszák vissza az állatnak, azonnal válaszol - idézte a BBC az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányt.

"A delfinek ebben a háromdimenziós közegben, a szárazföldtől távol, mindenféle tájékozódási pont nélkül élnek, a csoportnak pedig együtt kell maradnia, ezért az érintkezéshez igen hatékony eszközre van szükségük" - magyarázta Vincent Janik, az egyetem tengeri emlősöket kutató részlegének munkatársa.

Régóta gyanították, hogy a delfinek megkülönböztető füttyjeleket használnak nagyjából ugyanúgy, ahogy az emberek a nevüket. Egy korábbi kutatás kiderítette, hogy ezeket a hívójeleket gyakran használják, és az adott csoport delfinjei képesek megtanulni és utánozni a szokatlan hangokat.

Ez azonban az első vizsgálat, ahol megfigyelhették, hogy az állatok válaszolnak, ha "nevükön" szólítják őket. A kutatók Skócia keleti partjainál palackorrú delfinek egy csoportjában minden egyes állat hívójelét rögzítették. Ezután víz alatti hangszóróval lejátszották a hangokat.

"A csoport delfinjeinek hívójelei mellett lejátszottuk nekik az egyéb füttyeiket, és más, általuk sosem látott csoportok hívójeleit is" - magyarázta Janik. Azt figyelték meg a szakemberek, hogy az egyedek csak a saját hívójelükre válaszoltak. A kutatók úgy vélik, a delfinek úgy viselkednek, mint az emberek: ha a nevüket hallják, válaszolnak. Janik szerint ez a képességük azért alakulhatott ki, hogy segítsen a csoportnak együtt maradni a végtelen víz alatti élőhelyen.

"Többnyire nem látják egymást, a víz alatt nem éreznek szagokat, ami az emlősök igen fontos érzékszerve a felismerésben. Nem szoktak egy helyben tartózkodni, tehát nincs fészkük vagy odújuk, ahová visszatérhetnének" - fűzte hozzá a kutató.

A tudósok úgy tartják, első alkalommal sikerült ezt a viselkedést állatoknál tetten érni, bár egyes tanulmányok azt sugallták, bizonyos papagájfajok is használnak egyedi hangazonosítót a csoporton belül. A kutatás vezetője szerint ha az ember megérti, hogyan alakult ki ez a képesség párhuzamosan különböző állatfajoknál, többet fog megtudni az emberi kommunikáció fejlődéséről.

Hirdetés
hvg360 Tornyos Kata 2025. január. 07. 12:00

Vészesen terjednek a légúti fertőzések, de honnan tudjuk, hogy coviddal, influenzával vagy megfázással van-e dolgunk?

A téli időszak minden évben egyet jelent az influenzaszezonnal, és ez idén sincs másként. Magyarországon fokozódik a járványhelyzet, szinte mindenki talál a környezetében olyan embert, aki lázra vagy köhögésre panaszkodik, de még nem késő beadatni az influenza elleni védőoltást a HVG által megkérdezett szakértők szerint. Mi a különbség tünet és tünet között, és melyik légúti megbetegedés lehet igazán veszélyes? Erről is beszélt Várdi Katalin pulmonológus és Kemenesi Gábor virológus.