A szakemberek olyan játékokat fejlesztettek ki az emberszabásúak számára, melyben jutalomfalatot nyerhetnek, ha jól választanak. Amelyik nem nyert, a vágyott banánszelet helyett egy darab uborkát kapott, közülük néhány erre olyasmit tett, ami az emberi düh majomváltozata lehet - számolt be a kísérletekről a BBC hírszolgálata.     

A munkát két kongói rezervátumban 23 csimpánz és 15, a csimpánzfélék közé tartozó bonobó majommal végeztük, mindegyikük orvvadászat következtében elárvult, mentett állat - mondta el Alexandra Rosati, a Yale Egyetem munkatársa. - Játszani a félfogságban is lehetett velük, ugyanis ilyen körülményei között jutunk a legközelebb a vadállatokhoz anélkül, hogy valóban a vadonban lennénk. 

Az emberi viselkedés gyökereinek megismerése céljából kétféle játékot találtak ki. Az elsőnél az állatoknak két lehetőségük volt: választhattak az azonnali, kis jutalomfalat és a nagyobb között, amelyre azonban várniuk kellett. A második játék során "biztonságos" és "kockázatos" között kellett dönteni. Az első hat szem mogyoró volt egy edény alatt. A második tányér azonban vagy a kedvelt banánt rejtette, vagy egy darab uborkát. 

Sok állat mutatott erős érzelmeket, amikor várnia kellett az ételre, vagy azt kockáztatta, kap-e egyáltalán jutalomfalatot. Egyesek a hisztizéshez nagyon hasonló jelenségeket mutattak: "kiabáltak", "duzzogva morogtak", idegesen vakaróztak, rázták az elkerítő rácsot. Néhány reakció a kisgyerekek "akarom"-dühkitöréséhez hasonlított.

A szakemberek arra következtettek, hogy a döntés alapvető érzelmi elemei, a csalódás és a megbánás nem kizárólag az emberre, hanem a főemlősökre is jellemző. Megfigyelték, hogy a csimpánzok szívesebben kockáztattak, türelmesebbnek is bizonyultak a bonobóknál. Ez azt jelentheti, hogy az érzelmekre való képességük befolyásolja életmódjukat, mindenekelőtt az élelemszerzés módjai közti választást. "Ennek tulajdonítható, hogy a csimpánzok szívesebben vesznek részt olyan kétséges kimenetelű vállalkozásban, mint a vadászat" - magyarázta Rosati.