A kormány teljesen szabad kezet adott magának. A Szilveszterre virradóra megjelent többszáz oldalnyi új rendelet és határozat egyike szerint átalakítják a  többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok vezetőinek díjazását. Az eddig érvényes, 2015-ös kormányhatározat kategóriákba sorolta a cégeket.

Most az alapszabály az lesz, hogy „a tulajdonosi joggyakorló indokolással ellátott kérelme alapján, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter véleményének ismeretében” a vezető munkavállaló számára díjazásként az egyes kategórián belül adható maximum értéknél magasabb havi alapbért is megállapíthatnak. Az emelés meghaladhatja a költségvetési tervezéssel előre jelzett, becsült infláció mértékét is, bár csak a kormány engedélyével.

Eddig az volt a szabály, hogy „ha a gazdasági társaság gazdálkodása veszteséges, prémium nem fizethető”. Az új határozat szerint: a kormány a tulajdonosi joggyakorló indokolással ellátott kérelmére, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter véleményének ismeretében (de azt ezek szerint nem feltétlenül figyelembe véve!) „dönt a prémium kifizetése megengedhetőségéről és mértékéről, ha a gazdasági társaság adózott eredménye negatív vagy nulla forint”.

Jelenleg az állami tulajdonú pénzügyi szektor társaságainál (beleértve a Magyar Posta Zrt.-t) havi bruttó 5 milliót, az állami tulajdonú energiaszolgáltató szektorban és más kiemelt stratégiai jelentőségű társaságoknál 4 milliót, egyéb társaságoknál 3 milliót kereshettek a vezetők. Ez mostantól a megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset (például 2024 októberében 637 200 forint) tízszerese, nyolcszorosa, illetve hatszorosa lehet.

A határozat emellett hangsúlyozza, hogy „a kormány továbbra is elkötelezett a  többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok átlátható, hatékony és gazdaságos működése feltételeinek kialakításában… elkötelezett abban is, hogy a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok vezetőinek tevékenységét folyamatosan értékelni kell a szabályosság, eredményesség, gazdaságosság szempontjából; továbbá az állami cégek vezetőinek szigorú etikai és integritás elveknek kell megfelelniük.”

Az új előírások Szilveszter napjától hatályosak.