2013. május. 18. 18:15 MTI Utolsó frissítés: 2013. május. 18. 20:36 Világ

Lengyel zarándokhelyre viszik a csíksomlyói Mária másolatát

A lengyelországi Czestochowára kerül a csíksomlyói Mária kegyszobor másolata - jelentették be a szervezők a szombati búcsú végén.

A kegytárgyat a Boldogasszony zarándokvonat a székelyföldi Csíksomlyóból vasárnap Budapestre viszi. Itt a pálos szerzetesrend gellérthegyi Sziklatemplomában egy hónapon át lesz megtekinthető. Onnan a Fekete Madonna zarándokvonattal érkezik Czestochowába, ahol szintén megtekinthetik a hívek - közölte Budai László, a zarándokvonatokat indító Misszió Tours cégvezetője a szombati csíksomlyói pünkösdi szentmise és búcsú után az MTI-vel.

A Boldogasszony zarándokvonat 800 utasa is részt vett több százezer hívő társaságában a szombati csíksomlyói búcsún és szentmisén, ahová a Kárpát-medence számos településéről érkeztek hívek, de még Argentínából és Svédországból is. A zarándokok a Ternyák Csaba egri érsek által celebrált misére menet - kántor vezetésével és mozgó hangosító berendezés segítségével - Szűz Máriáról szóló dalokat énekeltek. A szentmisén részt vettek azok a csángó gyalogos zarándokok is, akik előző nap indultak a kontumáci kápolnától, ahol a vonat zarándokai szintén szentmisét hallgattak.

Egy, a zarándokvonaton utazó, külföldön élő, háromnyelvű magyar család az MTI-nek elmondta: három generációjuk is részt vesz az idei csíksomlyói búcsún, mert ezt az eseményt a nemzeti összefogás egyik legfontosabb jelképének tartják. Az erdélyi származású nagymama jelenleg Stuttgartban él, Németországban született lánya Kaliforniában ment férjhez egy amerikai férfihoz, aki szintén ott volt Csíksomlyón, s a házasságukból az Egyesült Államokban született lányuk ugyancsak részt vett a csíksomlyói búcsún.

A szombati pünkösdi szentmise előtt és után kegyszerárusok járták a csíksomlyói hegyoldalt, a Mária Rádió munkatársai pedig erdélyi stúdióikról osztogattak prospektusokat. Ezenkívül minden résztvevő megkaphatta a János evangéliumát és Pál apostol rómaiakhoz írt levelét tartalmazó füzetet.

A vonat sárga "zarándoksállal" viselő utasainak, akik magyar és székely zászlót lobogtattak a szombati vasúti útjukon is, szinte minden állomáson, megállóban, illetve fontosabb kereszteződésben integettek a helybeliek és a velük útközben találkozó, szintén a búcsúra igyekvő, illetve onnan jövő biciklisek, ahogy a megelőző napokban is többek között Marosvásárhelyen, Nagyenyeden és Gyergyószentmiklóson.

A zarándokvonaton, amelyen mintegy tucatnyi pap is utazott, lehetett gyónni és lelki tanácsadást kérni Csíksomlyóra utazva és az onnan visszatérő úton is. Utazás közben a hívek zsolozsmákat mondtak és vallásos dalokat énekeltek, valamint amikor elhaladtak egy-egy fontosabb település mellett, a szervezők ismertették nekik azok történetét.
Csíksomlyón, az ősi Mária-kegyhelyen 1567 óta gyűlnek össze minden évben a pünkösd előtti szombaton a székelyek és csángók, hogy teljesítsék őseik fogadalmát: szentmisével köszönik meg Szűz Máriának, hogy hitük szerint megsegítette őket a protestáns János Zsigmond erdélyi fejedelem ellen vívott csatában, amelynek kimenetelétől függött, hogy megőrizhetik-e katolikus vallásukat.

Vasárnap Gyergyószentmiklós főterén pünkösdi szabadtéri szentmisével zárul a Boldogasszony zarándokvonat programja. A zarándoklat lelki vezetője Burbela Gergely verbita tartományfőnök, Görbe László piarista és Tímár Asztrik ferences szerzetes.

A Boldogasszony zarándokvonat fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, védnöke pedig Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastrukturális területért felelős államtitkára.

Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 05. 20:00

A magyarok Mózese és az államkasszával megszökő politikus – interjú Hermann Róbert történésszel a Kossuth-kép változásairól

Az idén 130 éve meghalt Kossuth Lajos sokáig nemzeti konszenzus által övezett pozitív megítélése mintha valamelyest megkopott volna az elmúlt évtizedek folyamán. Persze a kritikus vélemények mindig is megvoltak, már az 1848-as szabadságharc idején is, ám ezek sokáig nem tudták megrengetni a népszerűségét. Ebben a trendben a változás első, óvatos jeleit az 1960-as évektől lehet megfigyelni, és éppannyira voltak társadalmi, mint politikai okai. A Kossuth-kép változásairól Hermann Róberttel, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettesével, egyetemi tanárral beszélgettünk.