2013. május. 07. 15:03 MTI Utolsó frissítés: 2013. május. 07. 15:01 Világ

Régebben termeszt gabonát az ember, mint eddig bárki hitte

A korábbi közel-keleti leletekhez hasonló ősi, 23 ezer évesre tehető őrlőköveket fedeztek fel Észak-Kínában, a Sárga-folyó középső termékeny völgyében, ami azt sugallja, hogy a gabonatermesztés gyökerei az eredetileg feltételezett 10 ezer évnél jóval régebbre nyúlnak vissza a világ különböző területein.

A gabonatermesztéshez szükséges tudás nem egyik napról a másikra alakult ki, megszerzése hosszú időt vett igénybe, és minden bizonnyal az éghajlati változásokhoz történt alkalmazkodás igényéből fejlődött ki - derül ki a Li Liu, a Stanfordi Egyetem professzora által vezetett kutatásból.

Abból a tényből, hogy gabonaszemek és gumók őrlésére szolgáló, nagyjából azonos korú kőszerszámokat találtak Kínában éppúgy, mint Mezopotámiában, a tudós azt a következtetést vonta le, hogy a folyamat globálisan, de egymástól függetlenül zajlott le a világon.  

A kezdetleges őrlőszerszám két kőből állt, a kézben tartott, gömbölyű formájúval törték-zúzták a földre helyezett, lapos kőre szórt magokat és gumókat, amíg lisztszerű őrleményt nem kaptak.

"Az embereknek először meg kellett ismerniük a vadon termő növények sajátosságait, mielőtt hozzá kezdtek volna termesztésükhöz. Az őrlőkövek táplálék előállítására szolgáló igénybe vétele azt jelzi, hogy igyekeztek minél inkább kiaknázni a növényekben rejlő lehetőségeket, egyszersmind tisztába kerülni jellemzőikkel: ez a folyamat vezetett aztán a mezőgazdaság kialakulásához" - fejtette ki a tudós az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences című kiadványban megjelent tanulmányban.

Az ásatási helyszínen, a kőrszerszámok mellett fű, vadon termő bab, köles és jamgumó maradványait találták - csupa olyan növényét, amelyet évezredekkel később a régióban élők már javában termesztettek, miután megismerték hasznosítási lehetőségeiket. A köles az ősi kínai civilizáció alapvető élelmiszerévé vált.

A professzor véleménye szerint a magok táplálékcélú felhasználásának elterjedése segít képet alkotni arról, hogy miként alkalmazkodtak ez emberek a klíma változásához a jégkorszakban.

"Vagy nagy nyomás alatt voltak, és jobb élelemszerzési lehetőség nemigen kínálkozott, vagy a magvak hirtelen nagy mennyiségben álltak rendelkezésre, és könnyű volt a begyűjtésük… Felfedezésünk inkább azt jelzi, hogy általános forradalmi irányzat fejlődött ki, és az embercsoportok az egész világon hasonló módon, jóllehet egymástól függetlenül reagáltak a bekövetkezett éghajlati változásokra" - magyarázta Li Liu.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
Minden hír a koronavírus-járványról