A választási bizottság közlése szerint a szavazókörzetek 96 százalékában összeszámolt voksok alapján a HDZ vezette koalíció a szavazatok 33 százalékát szerezte meg. A HDZ ezzel a 12 horvát EP-mandátum felére tett szert, hat jelöltet juttatott be az uniós parlamentbe. A kormányzó szociáldemokrata párt (SDP) vezette pártlistáról öt jelölt jutott be az EP-be. Egy képviselői szék jutott a szintén ellenzékben politizáló baloldali dolgozók pártjának (Hrvatski laburisti - stranka rada).

Az eredmények rácáfolnak az előzetes közvélemény-kutatásokra, amelyek a kormányzó SDP, a néppárt (HNS) és a nyugdíjasok pártjának (HSU) közös listáját tartotta esélyesebbnek a választás megnyerésére. A felmérések azt mutatták, hogy SDP vezette koalíció hat mandátumhoz jut, míg a HDZ listája - amelyen egy-egy jelöltet a szélsőjobboldali jogpárt (HSP AS), illetve egy parlamenten kívüli nyugdíjas párt (Blok umirovljenici zajedno - BUZ) indított - öt képviselői helyet szerez. A szavazásra jogosult polgárok mindössze 20,78 százaléka adta le voksát. 

Az eredmények közzététele után Tomislav Karamarko, a HDZ elnöke úgy nyilatkozott, hogy pártja kikászálódott a legutóbbi parlamenti választáson elszenvedett vereségből, míg Zoran Milanovic miniszterelnök, az SDP elnöke azt mondta, hogy pártja jobb szereplésére számított. Mindkét politikus reményét fejezte ki, hogy a május 19-i helyhatósági választáson többen mennek el szavazni.

Zarko Puhovski zágrábi politikai elemző szerint azért volt nagyon alacsony a részvétel, mert a polgárok tisztában voltak azzal, hogy nincs nagy tétje a szavazásnak. Választási kampány gyakorlatilag nem volt, helyette három hétig tartó "kampánycsendet" tartottak a részt vevő pártok és pártszövetségek, ezzel is jelezve, hogy nem fontos számukra az első horvátországi EP-választás. Másrészt viszont az alacsony részvétel a horvát társadalom mélakóros állapotáról tanúskodik, amelyben senki se vár segítséget kívülről vagy az EU-tól. Zarko Puhovski felhívta a figyelmet arra, hogy Horvátországban messze alacsonyabb volt a részvétel, mint más EU-tagországokban az első EP-választáskor, vagyis Horvátország lelkesedés nélkül, kelletlenül lép be az Európai Unióba.

A mintegy 4,3 milliós lélekszámú Horvátország 12 képviselője július elsején, az ország hivatalos EU-csatlakozása után foglalhatja el helyét az Európai Parlamentben, de csak alig egy évre. A jövő év tavaszán tartják ugyanis az Európai Unióban a soros EP-választásokat.