Világ NIZS 2013. április. 08. 18:50

Háborúról itt szó nem esik – egy Szöulban élő magyar lány Észak-Korea „erőfitogtatásáról”

Nincs nyoma Szöulban annak, hogy Dél-Korea határainál egy sztálinista hatalom állítólag háborúra készülne. Egy a távol-keleti országban tanuló magyar diáklány mesélt a hvg.hu-nak arról, milyennek látszik délről Kim Dzsong Un Észak-Koreája.

„A koreaiakat, illetve a már egy ideje itt élő külföldieket láthatóan nem foglalkoztatja különösebben Észak-Korea legújabb háborús fenyegetőzése. Talán meglepő, de jómagam is a magyar nagykövetség március 15-i rendezvényén szembesültem azzal, milyen aggodalom van világszerte” – meséli Urbán Alexandra, az immár csaknem három éve Szöulban élő diáklány. Az tény, tette hozzá a hvg.hu-nak telefonon nyilatkozva, hogy a tévéhíradókban téma Kim Dzsong Un phenjani rendszerének újabb húzása, ezt azonban inkább tekintik erőfitogtatásnak, mintsem reális veszélynek.

A koreai irodalmat tanuló, mesterképzésen részt vevő lányt is elsősorban a Magyarországon tartózkodó szülei faggatják a helyzetről. „Meg persze az elmúlt két-három hétben jelentkeztek más ismerősök is, de 99 százalékuk szintén nem járt még itt” – jegyzi meg. Mint mondja, a Dél-Koreában élők talán egyszerűen hozzászoktak ahhoz, hogy ötven éve egyfajta fenyegetettségben élnek.

AFP / Jung Yeon-Je

Ennél fogva, legalábbis a fővárosban nyoma sincs annak, hogy bármiféle készültség lenne. Nem látni a megszokottnál több katonát, fel sem vetődik, hogy az emberek bespájzoljanak élelmet, konzerveket, nem hallani figyelmeztetéseket arról, mit kell csinálni egy esetleges támadás esetén. „Északon, a határ közelében nyilván nagyobb a mozgás, a dél-koreai és az itt állomásozó amerikai katonák biztos figyelnek” – teszi hozzá Alexandra.

Ami pedig a fővárosban élő külföldieket illeti, közülük is inkább csak azok aggódnak valamelyest, akik nemrég érkeztek. A többiek úgy reagálnak, mint a helyiek, és gyakran azt mondják: az egész felhajtás inkább csak a külföldi sajtóból érkezik vissza. Arról, hogy mit mondanak minderről a délre jutott északiak, Alexandra nem tudott mesélni. Mint mondja, az ilyen emberek igazából nem fedik fel, honnan származnak. „Hogy miért? Talán szégyellik. Nekem van egy kínai kolléganőm, akiről sokan azt mondják, vagy észak-koreai, vagy élnek ott rokonai. Ő viszont semmiképpen sem akar erről mesélni” – jegyzi meg.

Szöulban egyébként a mostaninál jóval nagyobb volt a készültség és az aggodalom 2010 novemberében, amikor Jongbjong szigeténél tüzérségi párbaj tört ki a két Korea között, és amikor ebben civilek is meghaltak. „Akkor az itteniek mondhatni picit izgultak, bár akkor is voltak, akikben felülkerekedett a megszokás, és sztoikusan csak a vállukat vonogatták, mondván: ha háború lesz, akkor háború lesz, és kész” – emlékszik vissza az egyetemista lány.

Szerinte a mostani helyzetet a dél-koreaiak többsége úgy értékeli, hogy az tényleg nem más, mint az északi vezető melldöngetése. „Kim Dzsong Un elég fiatal, sok riválisa van, ő most ilyen lépésekkel igyekszik egyesíteni a hadsereget, és megmutatni, ki a legény a gáton” – foglalja össze az helyiek véleményét. A katonai lépéseknél az eddig közösen működtetett keszongi ipari park bezárásáról sokkal több szó esik, bár ez is inkább gazdasági megközelítésben. „Meg a szimbolikus értéke miatt, hiszen ez volt az észak-déli együttműködés utolsó maradványa” – magyarázza.

Más kérdés, hogy két közeli dátumot azért koreaiak és külföldiek egyaránt emlegetnek: április 15-e ugyanis az egykori nagy vezető Kim Ir Szen születésnapja, rá tíz napra pedig jön a hadsereg egykori megalapításának évfordulója. „Ha Észak mégis valamilyen kézzelfogható provokáción gondolkodik, e két időpont valamelyike az ő szempontjukból ’ideális’ lenne" – jegyzi meg a diáklány.

Észak-Korea múlt héten vonta blokád alá a két ország határán lévő, közösen létrehozott keszongi különleges gazdasági övezetet. Ez nem sokkal azután történt, hogy Phenjan bejelentette atomlétesítményeinek újjáépítését és újraindítását. A keszongi gazdasági övezet – amelyet a két Korea a 2000-es évek elején közösen hozott létre – észak-koreai területen fekszik. Az ipari komplexumban 123 dél-koreai cég tevékenykedik, és az csaknem 50 ezer észak-koreai alkalmazottat foglalkoztat. Értesülések szerint a különleges gazdasági övezet működésével Észak-Korea évente mintegy kétmilliárd dolláros bevételre tesz szert, ami kulcsfontosságú a súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő sztálinista országnak. 

AFP / KCNA

Az elmúlt hetekben Észak-Korea propagandahadjáratot indított Dél-Korea és az Egyesült Államok ellen, és a két országot háborúval, illetve atomcsapásokkal fenyegette meg. Egyben felszólította a külföldi követségeket, hgy fontolják meg Phenjan elhagyását, mert április 10. után nem tudják garantálni a biztonságukat. Ennek alátámasztására újabb rakétákat irányított partvidékére, a szakértők pedig világszerte azt találgatják, vajon kilövi-e ezeket Kim Dzsong Un hadserege. A lépéstől már a Phenjannal jobb kapcsolatot ápoló Moszkva és Peking is óvott.

Az átlag dél-koreaiak azonban a jelek szerint nem aggódnak ennyire. Sőt, sokan úgy vélik valójában a levideózott, lefotózott északi fegyverek egy része hamis. Mint mondják, Phenjannal egyszerűen nincs pénze ilyenek gyártására. A nyugati szakértők ennél sokkal szkeptikusabbak, ők azt mondják, Észak-Koreáé a világ egyik legerősebb hadserege.

Hirdetés