2013. február. 14. 14:37 MTI Utolsó frissítés: 2013. február. 14. 14:36 Világ

Külföldi sajtó: Orbánék "szájkosarat raknak a médiára"

Az alkotmánybíróság működésének szabályozásáról szóló tervekről közölt cikket a svájci Neue Zürcher Zeitung (NZZ). A Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió az alaptörvény tervezett módosításáról készített összeállítást. A W Sieci című új lengyel hetilap a Fidesz népszerűségének okait elemezte, a brit Financial Times blogja pedig a magyar kötvénykibocsátás eredményét elemezte.

Magyarország konzervatív miniszterelnöke, Orbán Viktor tovább akarja szűkíteni az alkotmánybíróság hatásköreit - írta egy svájci lap, a Neue Zürcher Zeitung. A Fidesz-frakció - állt a cikkben - ezen a héten módosítást terjesztett be erre vonatkozóan a csak 2012-ben életbe lépett alkotmányhoz. A javaslat egyrészt beemelne az alkotmány törzsszövegébe néhány olyan  rendelkezést, amelyek eddig az átmeneti rendelkezések között szerepeltek. Másrészt ellentmondásos politikai törekvéseket is alkotmányos rangra emelne, mint például hajléktalanok elleni intézkedéseket, vagy az ösztöndíjakra vonatkozó szabályokat, köztük olyanokat, amelyek egy alkotmányban értelmetlenek - írta a lap. A cikkíró szerint megszakítja a jogfolytonosságot és a jogegyenlőséget, ha, mint a kormány tervezi, az alkotmánybíróság a jövőben csak a jelenlegi, "vitatott" alkotmány szövegére támaszkodhat, korábbi irányadó döntéseire nem. A kormány ezzel szemben azzal érvel, hogy az új szabályozás nagyobb szabadságot biztosít az alkotmánybíróságnak,  mert nem kötik a korábbi ítéletei - írta az NZZ.

 A Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió az alaptörvény tervezett módosításáról közölt összeállítást. Stephan Ozsváth, a Büntetések a hajléktalanoknak című összeállítás szerkesztője a rádió honlapján közölt beszámoló szerint a hajléktalanlét szabályozására vonatkozó elemekkel kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarországon "emberi jogi szempontból aggályos alkotmánymódosítást akarnak elfogadni".

Egyebek között kifejtette: a módosítás révén az Alkotmánybíróság nem támaszkodhat korábbi határozataira, aminek következtében "csak az új urak szabályai" lehetnek mérvadók. Úgy vélte: "a kormány nem akarja, hogy fékezzék", ezért korlátozni kívánja a véleménynyilvánítási szabadságot, "amennyiben sérül a nemzet méltósága", ami azt jelenti, hogy "szájkosarat raknak a médiára". A kormány továbbá tiltani kívánja a választási reklámokat a magántelevíziókban, ami választások idején akadályozhatja az ellenzéket, az Alkotmánybíróságot pedig "a tervek szerint megfosztják hatalmától". 

A Fidesz népszerűségének okait elemzi cikkében Grzegorz Górny konzervatív lengyel újságíró-publicista, több interjúkötet szerzője a W Sieci című új hetilap legutóbbi számában.

Cikkében arra keresi a választ, hogyan lehetséges, hogy ez a párt több éve a közvélemény-kutatások élén áll, annak ellenére, hogy kormánypártként számos népszerűtlen döntést is meg kellett hoznia. Állítása szerint ez alapvetően öt körülményre vezethető vissza.

Először: kiépítette a nemzeti együttműködés rendszerét, hitelesnek mutatkozott, nem volt körülötte nagyobb pénzügyi vagy egyéb botrány. Másodszor: ügyesen irányítja a közbeszédet, megnyerte az értelmezési (interpretációs) harcot, sikerült megmagyaráznia a közvéleménynek a befolyásos nyugati intézményekkel vívott küzdelmének célját és értelmét. Harmadszor: a szerző szerint sikeresen kezelte az államadósságot, a költségvetési hiányt 3 százalék alá szorította, a munkanélküliség csökkent. Negyedszer: a külhoni magyarok egyszerűsített állampolgárságának megadásával sok hívet és potenciális szavazót szerzett magának a szomszédos országokban. Ötödször: az ellenzék gyengesége és szétszabdaltsága is - a Gyurcsány-szárny kiválása az MSZP-ből, sokan távoztak az Együtt-2014-be is, szakadás az LMP-ben - a Fidesz kezére játszott.

A cikkíró végkövetkeztetése: a Fidesz megnyerheti a jövő évi választásokat.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.