Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke hétfőn arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy az utóbbi hetekben 38 felvidéki település polgármestere fordult írásbeli kérvénnyel a vasúthoz, ám a vállalat a kompetencia hiányára hivatkozva elutasította a kérést.

"Alibi kibeszélés folyik az állami hivatalok részéről, mivel a kisebbségi nyelvhasználati törvény lehetővé teszi a táblák kihelyezését" - szögezte le Berényi József, a kezdeményezésre kapott válaszra reagálva. Hozzátette: az újabb elutasítás dacára tovább kívánják folytatni a küzdelmet, és következő lépésként csütörtökön több, vasúti megállóval vagy állomással rendelkező felvidéki településen önerőből helyezik ki a hiányzó magyar feliratú helységnévtáblákat.

A vasúti feliratok kétnyelvűsítése érdekében a Felvidéken már több mint egy éve kampányolnak különböző magyar szervezetek, köztük civilek, néhány önkormányzat és a felvidéki magyarok politikai érdekképviselete is. Az ügy rendezését irányuló kéréseket részint az igény hiányára, részint pedig egy törvényi ellentmondásra hivatkozva utasították el a hivatalos szervek.

A kisebbségi nyelvhasználati törvény lehetővé teszi, hogy a legalább 20 százaléknyi nemzetiségi lakossággal rendelkező településeken a vasútállomások megnevezései feltüntethetők a kisebbség nyelvén, de a vasúti törvény nem ad lehetőséget a vasútállomások idegen nyelvű megjelölésére.

Berényi József az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a kétnyelvű vasúti feliratok kihelyezésének ügyében korábban A. Nagy László, a szlovák kormány kisebbségügyi biztosa őszre ígért megoldást, ennek azonban mindmáig nincs kézzelfogható eredménye. "A vasút legújabb levele kézzelfogható bizonyíték arra, hogy nincs meg az a politikai és szakmai akarat, amelyről a kormánybiztos korábban azt mondta, hogy létezik" - szögezte le az MKP politikusa.

A. Nagy László az újabb kérvények kapcsán az MTI-nek azt mondta: fontosak a hasonló kezdeményezések, mivel megmutatják a kormányzatnak, hogy van társadalmi igény a kétnyelvűsítésre. A kormánybiztos elmondta: a közlekedési tárcával ez ügyben folytatott tárgyalások novemberben eredmény nélkül zárultak. A hivatal munkatársai ezt követően kidolgoztak egy olyan javaslatot amelynek értelmében a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosításával érnék el a jogharmonizációt. A javaslat szakmai és jogi áttekintése már befejeződött, az azonban még kérdéses, hogy ki és mikor terjeszti a kormány elé.