Herman van Rompuy hivatalos Twitter tájékoztatása szerint reggel 6:30-tól folytatódik az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója, amelynek célja, hogy sikerüljön megállapodni az Európai Unió 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről. A tárgyalás végre egy kompromisszumos költségvetési tervezet dokumentumára építve folytatódik.

Ez a gyakorlatban két dolgot jelenthet, vagy temérdek részletről egyeztettek az éjjel és így fordult a sorrend: előbb alkudoztak, s csak most egyeznek meg a főösszegben. A másik opció szerint most jutott el a csúcs oda, ahonnan Herman van Rompuy indítani akarta az ülést csütörtök délután. Közben informális csatornákon felröppentek az első konkrét friss főösszeg számok is, ezek szerint 960 milliárd euróban maximalizálnák a kötelezettségvállalásokat és 908,4 milliárdban a kifizetéseket.

Ez a csúcs előtt pár nappal napvilágot látott számokhoz képest körülbelül 3 milliárd euróval több kötelezettségvállalást és 4 milliárd euróval kevesebb kifizetést jelentene. Egyes értesülések szerint a javaslat további 12 milliárdos mozgásteret engedélyez a kifizetések terén, így azok maximális értéke végül majd a 920 milliárd eurót is megközelítheti.

Diplomáciai és újságírói források szerint bárhogy is állnak az egyeztetések, a reggel és a délelőtt folyamán várhatóan a kormányfők tárgyalói folytatják a megbeszéléseket, míg a vezetők néhány órára nyugovóra térnek. Uniós források szerint Herman Van Rompuy legelőször ezekről a főösszegekről akarja politikai megállapodásra bírni a csúcs résztvevőit, hogy azután az adott kereten belül döntsék el, melyik költségvetési fejezetre mekkora összeget fordítsanak, és milyen részletszabályok alapján.

Akárhogy is, a csúcs pénteken napközben és délután szinte biztos, hogy tovább tart, de egyes találgatások szerint akár a péntek estébe is belenyúlhat a csúcstalálkozó.

Korábban az egyeztetések menetére rálátó uniós források arról számoltak be, hogy a német delegáció már a tárgyalások kezdete előtt jelezte, ha elkészül Herman Van Rompuy költségvetési javaslata, legalább 4-5 órára lesz szükség, hogy mindent töviről-hegyire ki lehessen számítani.

A csúcstalálkozóra érkező Petr Necas cseh kormányfő köntörfalazás nélkül vétóval fenyegetett arra az esetre, ha Csehország nem juthat több uniós támogatáshoz, ha - mint fogalmazott - a javaslat országa számára "elfogadhatatlan" lesz. Kiszivárgott hírek szerint Necas kerek egymilliárd euróval szeretné megemeltetni a Csehországnak járó összeget.

Egy neve elhallgatását kérő tisztségviselő azt mondta viszont: nem szabad megfeledkezni arról, hogy Csehország felzárkóztatási támogatásai csökkenésének egyik lényeges oka, hogy a cseh régiók jelentősen felzárkóztak az uniós átlaghoz, és részben ki is kerültek a leginkább támogatandó, legelmaradottabb régiók köréből.

Sajtóértesülések szerint a keretköltségvetésre vonatkozó javaslatot továbbra sem sikerült hivatalos formában papírra vetni. A tárgyalásokat nem sokkal éjfél után körülbelül egy órás időtartamra felfüggesztették, amit Van Rompuy "rövid szünetnek" nevezett internetes mikroblogján közzétett nyúlfarknyi üzenetében. A megbeszélések fél kettő után nem sokkal folytatódtak.

Döcögős

A csúcstalálkozó hatórás késéssel indult. Ennek tetejében, a korábban beharangozottakkal ellentétben, nem osztotta ki új kompromisszumosnak beharangozott javaslatát az ülést elnöklő tanácselnök, Herman van Rompuy. Belső források szerint ennek oka a nemzeti tárgyalódelegációk álláspontjai közti nagy különbségekben keresendő. Az keveseket lepett meg, hogy a péntekbe forduló éjszaka során "rövid szünetekről" és üresjáratokról, folyosói megbeszélésekről lehetett mindössze hallani az ötödik emeletről.

Van Rompuy javaslatának és eredeti elképzelésének, hogy előbb megalkudnak a 2014-2020-as időszak főösszegéről, a nettó befizetők által követelt további költségvetési vágáson vérzett el. Ezt a leghangosabb britek mellett a hollandok, svédek és dánok is követelték. A közös tárgyalási kiindulásnak tekintett dokumentum-tervezet nélkül aztán a csütörtökről péntekre virradó éjszaka nagy része a "papír" várásával és az elkészültéhez vezető kétoldalú megbeszélésekkel telt a csúcson.

Történt mindez annak ellenére, hogy a 2012. novemberi első az uniós büdzsének szentelt csúcstalálkozón olybá tűnt, "mindössze" 10-20 milliárd euró lefaragás kell mindenki beleegyezéséhez. Ennek megfelelően az akkori találkozó előtt már a novemberi 972 milliárd eurós főösszegnél 15 milliárddal kevesebb, 957 milliárd euróról szóltak a diplomatáktól származó értesülések. Utóbbi nem csak az Európai Bizottság 2011-ben felvetett 1025 milliárd eurós költségvetés javaslatánál jelentősen alacsonyabb, de 35 milliárd euróval kevesebb, mint a jelenlegi 2007-2013-as időszak büdzséje.

Ultimátum a megkésett nyitán után

A megkésett nyitány után ultimátumot adott a tárgyaló feleknek az Európai Parlament elnöke, akivel minden csúcs előtt hagyományosan találkoznak a vezetők. A rövid egyeztetések után Martin Schulz kijelentette: amennyiben az felvetett számok alapján fognak alkut kötni az Európai Unió 2014 és 2020 közötti többéves keretköltségvetéséről, akkor a képviselő testület vétójával kell számolniuk. "Nemet mondok egy deficitunióra. Nem szignózok egy deficites költségvetést, mert ez ellentétes lenne az alapszerződéssel" - mondta az EP-elnök sajtótájékoztatóján. Az EP szava azért is sorsdöntő, mert a büdzsé-megállapodás egy-egy részét nem cincálhatja ugyan szét, viszont jóváhagyása nélkül nem tudják véglegesíteni a költségvetést.

Schulz sajtótájékoztatója után az újságírók közt időről időre feltűnő diplomaták és tagállami szóvivők azonban a következő órákban is mindössze bizakodásról tudtak beszámolni, illetve "jó szándékról és eltökéltségről a megállapodás érdekében".

A törésvonalak a régiek, Cameron csütörtökön többször is elmondta, nem megy bele olyan büdzsé-megállapodásba, mely nem vágja még jobban meg a főösszeget. Ezzel szemben Francois Hollande elnök a szolidaritás mellett szólalt fel a napokban, előbb az EP strasbourgi ülésén szólalva fel, majd Brüsszelben is. A szocialista francia kormányfő számára az agrártámogatások és a szegényebb régióknak nyújtandó felzárkózási támogatások jelentik a prioritást, bármely ezeket nem tisztelő megállapodás pedig "elfogadhatatlan" számára.

Németország kancellára, Angela Merkel közben igyekszik a mérleg nyelve maradni, ám ő is kettős szorításban van. Egyrészről ugyanis otthon könnyebben adhatja el választóinak (akik legközelebb szeptemberben döntenek arról, szeretnék-e Merkelt egy újabb harmadik cikluson át kancellárként) a megszorításokat. Másrészről viszont a hagyományosan bővítés és felzárkózáspárti állam vezetője nem szeretné az új tagállamok bizalmát sem elveszíteni.

Az alkudozásoknak uniós források szerint leginkább a növekedést segítő területek, így az energia-, közlekedési- és digitális gazdaságot összekötő hálózatok fejlesztésére szánt pénzek, illetve a kutatás-fejlesztésre fordított összegek lehetnek az áldozatai - ha sikerül is a hét végére tető alá hozni egy mind a huszonhét országnak elfogadható megállapodást. A közös büdzsé 70 százalékát kitevő agrártámogatások és kohéziós támogatások ezzel szemben az erős nemzeti érdekek miatt vélhetően nagyrészt érintetlenül maradnak.

Mi van ha nem születik megállapodás?

Amennyiben idén nem sikerül dűlőre jutnia a tagállamoknak, paradox módon pont azok járnak rosszabbul, akik leginkább ágálnak a megállapodás ellen. A szabályok szerint ugyanis a többéves keretköltségvetés hiánya esetén 2014-ben a 2013-as büdzsével kell gazdálkodnia az uniónak kétszázalékos inflációkövető emeléssel megtoldva, és havonta egy tizenkettedes bontásban felhasználva. Ez pedig egyebek mellett a britek számára mindenképpen több pénz közösbe dobását jelenti, mint eddig.

A teremben az uniós intézmények vezetőin kívül csak a 27 tagország állam- és kormányfői vannak jelen, formális jegyzőkönyv a tárgyalásokról nem készül, és a teremben bárki bármikor kérhet szünetet, hogy egyeztessen szakértőivel, diplomatáival a részletkérdésekről, amelyek esetenként eurómilliárdok sorsát dönthetik el.