A népszavazás kiírását a választásra jogosultak 14,4 százaléka, csaknem 1,2 millió ember támogatta, ami jóval meghaladja a kezdeményezés sikeréhez minimálisan szükséges 10 százalékos arányt. Ennek alapján várhatóan népszavazásra bocsátják a felsőoktatási tandíj eltörlésére vonatkozó kérdést. 

Ugyanakkor Horst Seehofer kormányfő bejelentése szerint előfordulhat, hogy a bajor tartományi gyűlés - Landtag - dönt a kérdésében, megelőzve az ellenzéki kezdeményezést. "Vagy a nép, vagy a Landtag" döntése révén, de biztosan megszűnik a félévenkénti 540 eurós tandíj - mondta a miniszterelnök.

A szeptemberi tartományi törvényhozási választásra készülő bajorországi pártok közül most csak a konzervatívokkal 2008 óta kormányzó liberális FDP áll ki a tandíj mellett, az intézmény fenntartását még a koalíciós szerződésben is rögzítették. A CSU tavaly őszig tandíjpárti volt, majd 180 fokos fordulatot vett, amikor az ellenzéki szociáldemokrata párt (SPD) és a Zöldek civil mozgalmakkal közösen elindították a népszavazási kezdeményezést. Az 55 éve megszakítás nélkül kormányzó CSU akkor közölte, hogy a következő választási ciklusban eltöröli a tandíjat, ha ismét abszolút többséget szerez a Landtagban. A tandíj miatt koalíciós válság keletkezett.  

A 16 német tartomány közül Bajorország mellett csak Alsó-Szászországban kell tandíjat fizetni az állami felsőoktatásban tanulóknak. A januári alsó-szászországi választást megelőző kampányban az ellenzéki SPD és a Zöldek azt ígérték, hogy eltörlik a tandíjat, ha kormányra kerülnek. A két párt többséget szerzett a hannoveri Landtagban, koalíciós kormányuk hamarosan megalakul, így Bajorország mellett várhatóan Alsó-Szászországban is megszűnik a tandíj, vagyis egész Németországban ingyenes lesz az állami felsőoktatás.  

A Handelsblatt című üzleti lap egy korábbi összeállítása szerint egyetemi vezetők és gazdasági érdekképviseletek a tandíj újbóli bevezetését sürgetik. A lap szerint a tandíj "fénykorában", amikor hét tartományban is fizetnie kellett a hallgatóknak, évente nagyjából egymilliárd euró folyt be, ami három nagyobb egyetem költségvetésének megfelelő összeg.

A pénz felhasználásáról az egyetemek, főiskolák a hallgatókkal közösen döntöttek, a forrást rendszerint a szolgáltatások fejlesztésére fordították, például növelték az oktatói létszámot és meghosszabbították a könyvtárak nyitva tartási idejét. A tartományi kormányok azzal az ígérettel törölték el a tandíjat, hogy pótolják a kieső forrást, de a felsőoktatásra fordított állami kiadások nem növekedtek a hallgatói létszám emelkedésének megfelelő mértékben - írta a Handelsblatt.