"Bizonyított tény, hogy a dekriminalizálás nem okoz több használatot. Ezzel szemben ott, ahol újra-kriminalizálták, jellemzően növekedett a drogfogyasztás” – mondta a hvg.hu-nak a cseh drogszakértő, Michel Kazatchkine, a Globális Drogpolitikai Bizottság tagja. Szerinte a könnyűdrogok dekriminalizálása lehet az első lépés egy szabályozott legalizáció felé, de a keményebb drogok fogyasztóinak sem börtönben, hanem elvonón lenne a helyük.

Kazatchkine egy drogpolitikai konferencia miatt érkezett Magyarországra, amelyet a múlt héten tartottak a Közép Európai Egyetemen „Ez az egészségről szól, nem rendfenntartásról” címmel. A külföldről érkezett szakértők egyetértettek: a „drog elleni háború” politikája, hogy csak rendőrségi eszközökkel lépjenek fel a kábítószer ellen, kudarcot vallott, ehelyett a drogkérdést a rendőrség mellett az egészségügyi és szociális szerveknek is orvosolni kell, a fogyasztókat nem bűnözőknek, hanem betegeknek kell tekinteni. A rendezvényt megnyitó Soros György bevezetőjében arról beszélt: drogproblémára nincs teljes megoldás, rosszabbá viszont lehet tenni azzal, ha rosszul próbáljuk megoldani, ahogy az történt a „drog elleni háború” következtében.

 Az eseményen felszólaló Kasia Malinowska-Sempruch, az OSF Globális Drogpolitikai Programjának igazgatója azt mondta: jól mutatja az aktuális drogpolitika kudarcát a droghasználat miatti AIDS-es fertőzések számának emelkedése. „Kontraproduktív, ha bűnözőkként kezeljük a drogfogyasztókat, eddig sehol sem sikerült pusztán rendőri eszközökkel visszaszorítani a kábítószert. Ezzel szemben Portugáliában, ahol először vezették be a dekriminalizációt, nemhogy nem nőtt, de a fiatalabbak körében kifejezetten esett a drogfogyasztás. A másik példa Hollandia, ahol a liberális drogpolitika ellenére jóval kevesebb a drogfüggő, mint a szomszédos országokban.”

A drogellenes háború politikáját először Richard Nixon hirdette meg 1971-ben. Ez a drogkereskedelem elleni szigorúbb fellépést jelentette, amelyet az egyszerű fogyasztókra is kiterjesztettek. A politikát számos más ország is átvette, amely Nyugat-Európán kívül súlyos jogsértésekhez vezetett: a konferencián levetített filmben az amerikai hadsereg dél-amerikai rajtaütéseit láthatták a megjelentek; a képek oroszországi és ázsiai börtönökben fogva tartott fogyasztókról is szóltak, akik durva bántalmazásokról, megaláztatásokról számoltak be.

Rendőrségi és orvosi ügy

„Svájcban úgy tartjuk, a drogprevenció inkább a szociális munkások és az egészségügy feladata, semmint a rendőrségé.” – mondta a hvg.hu-nak Roger Flury drogszakértő, Svájc szövetségi bűnügyi rendőre. „Persze a rendőrség szoros és direkt együttműködést folytat a szociális munkásokkal. Viszont a rendőrségi kontrol nem vehet fel olyan formát, ami korlátozná a drogfüggőket, hogy részesüljenek a szociális szolgáltatásokból. A ugyanígy az elvonóközpontoknak, injekció-ellátóknak úgy kell működniük, hogy azok ne veszélyeztessék a közbiztonságot.”

Svájcban a 90-es években merült fel a dikriminalizáció ötlete, miután egyre súlyosabb társadalmi problémát jelentett a heroinfüggőség, az ópiátok használata miatti halálesetek és az AIDS-es fertőzések aránya rekordokat döntött. A tiltások ellenére nagyvárosokban úgynevezett nyílt „drogvásárokat” tartottak a dílerek, amelyeken ugrásszerűen nőtt a lopások, kisebb bűncselekmények száma. Az egészségügy, a rendőrség és a szociális munkások együtt kezdtek praktikusabb megoldásokat keresni, együttműködésük gyümölcseként indultak el a tűcsere-programok, az elvonási tünetek metadonnal való enyhítése a leszokás fázisában, és a szociális munkások átvették a függők segítésének feladatát.

Összeomlotta  a svájci heroinpiac a dekriminalizálás után

Az új intézkedések egyaránt javították a közbiztonságot és a közegészséget. A tűcsere programok és a függők orvosi ellátása felére csökkentette a drog okozta halálesetek számát és csökkentette az HIV-fertőzések arányát. A metadon-kezelés egyik mellékhatásaként szűkültek a dílerek lehetőségei, hiszen a függők már nem „szorultak rá”, hogy a feketepiacról szerezzék be a napi adagjukat. A drogpiac zsugorodásával a szervezett bűnözés és a drogvásárok is visszaszorultak, nőtt a közbiztonság a drogfertőzött negyedekben. A gyakorlatot hamarosan kiterjesztették a többi kábítószerre, köztük a könnyűdrogokra. Azonban az egyes kábítószerek birtoklása, fogyasztása és kereskedelme továbbra is törvényellenes, marihuána birtoklásáért például száz frank helyszíni bírságot szabnak ki. Azonban a fogyasztó ellen nem indul büntetőeljárás, a neve nem kerül be a rendőrség nyilvántartásába, viszont bírságot kell fizetnie és (a függőség mértékétől függően) részt kell vennie egy rehabilitáción.

„A dekriminalizáció óta ritkábbak az olyan, drogok által érintett területeken gyakori bűncselekmények, mint a zsebtolvajlások és lopások, a drogcsempész bandák pedig felhagytak a heroin-kereskedelemmel vagy átmentek más országokba, ahol még nem valósult meg a dekriminalizáció.” – mondta Flury. „A tűcsere program óta a „tűprobléma” (amikor a heroinfogyasztók eldobálják a használt tűket) gyakorlatilag megszűnt. Lokálisan sokat javult a közbiztonság, de országos szinten maradt dolga a rendőrségnek. A rendvédelmi szervek a drogprevencióban is részt vállalnak, brosúrákban, közleményekben tájékoztatnak a droghasználat jogi következményeiről.”

Dekriminalizálás, nem legalizálás

„Fontos különbséget tenni a dekriminalizáció és a legalizálás között.” – mondta Michel Kazatchkine, a Globális Drogpolitikai Bizottság tagja. „Egyelőre az előbbiről van szó, mert valóban nem igazságos, hogy olyasmiért, amit magával tesz az ember, büntetett előélete lehet, ami akár egy ember egész életét tönkreteheti, nehezebben kaphat állást és egy egész életre megbélyegezheti.” Dekriminalizációt Európában elsőként Portugáliában vezették be, őket követte Hollandia, Belgium a sorban a legutóbbi Csehország, ahol a könnyű drogok fogyasztása nem minősül bűncselekménynek. Csehország a 2009-ben bevezetett törvénnyel Európa egyik legliberálisabb drogpolitika szempontjából: akár 15 gramm marihuána, vagy másfél gramm heroint is birtoklásáért sem emelnek vádat, a kábítószer eladásáért viszont igen súlyos büntetéseket szabnak ki. A könnyűdrogok rekreációs célú fogyasztását eddig Európában csak Hollandiában engedélyezték, több országban viszont orvosi receptre kapható és fogyasztható marihuána.

„A rehabilitációt már szinte minden európai országban felajánlják, de ez nem minden esetben jelent dekriminalizációt. Erre Portugália szolgáltatta a mintát, ahol, akit elkapnak marihuánával, első alkalommal nem büntetik meg, de a neve bekerül egy rendszerbe. Ha hat hónapig nem kapják el újra, lekerül a listáról, ellenkező esetben viszont bírságot kap.” A gyakorlat azt mutatja, hogy a dekriminalizáció anyagilag is megéri, azok az államok, amelyek bevezették, pénzt spóroltak vele, hiszen a rendőrség helyett orvosok, önkéntes szociális munkások vettek át több feladatot. Kazatchkine szerint ez azért is fontos, mert ők tisztában vannak vele, hogy nem lehet az összes drogfogyasztót azonosan kezelni, míg a rendőrség és a jog nem tesz különbséget alkalmi fogyasztó és függő között. A beteges függők aránya valójában igen alacsony, körülbelül 10 szászléknyi. A legtöbben rendszertelenül, rekreációs célból fogyaszt drogot, amely az alkalmi fogyasztástól az enyhébb pszichológiai addikcióig terjed.

Bár a dekriminalizálással kapcsolatban egyetértettek a szakértők, a könnyűdrogok legalizálásáról már megoszlanak a vélemények. „Ez egy politikai kérdés, nem hiszem, hogy a rendőrségnek állást kellene róla foglalnia” – mondta Flurry a cannabis legalizálásáról. Svájcban jelenleg a marihuána is illegális anyagnak számít, birtoklását bírsággal, kereskedelmét börtönnel büntetik, csupán orvosi célra lehet legálisan alkalmazni. Kazatchkine szerint viszont a cannabis dekriminalizálása az első lépés lehet a legalizáció felé. Mint mondta, orvosi értelemben még egyes keményebb drogoknál is alacsony a függők aránya, a marihuána esetében pedig elhanyagolható. „Tapasztalatok szerint sem a dekriminalizáció, sem a legalizáció miatt nem lett több kábítószer-használó, ahogy hamis az a legenda is, hogy a fiatalok a marihuána helyett keményebb drogokat kezdenek fogyasztani, ha az legális, így a használata tét nélküli lesz.”