A radioizotópos termoelektromos generátorral működő Curiosity, hivatalos nevén Marsi Tudományos Laboratórium augusztus 6-án landolt a Marson.

A NASA 2,5 milliárd dolláros összköltségű, csaknem két földi évre tervezett programjának célja, hogy kiderítse: létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek, mindenekelőtt víz.

Az egytonnás rover robotkarjával egy "falatnyi" földet helyezett a Curiosity mintaelemző berendezésébe (SAM). A marsjáró tíz elemző berendezéssel rendelkezik, ezek összsúlyának több mint a felét teszi ki a SAM - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.

A SAM képes érzékelni a szerves anyagokat, ami kulcsfontosságú a marsjáró küldetése szempontjából, hiszen a szénalapú vegyületek az élet "építőkövei".

Az első talajmintát, amelyet a Rocknest (Sziklafészek) nevű homokos helyszínen vett, november 9-én "emésztette meg" a Curiosity.  A következő két napban a berendezés elemezte a mintát tömegspektrometria, gázkromatográfia és lézerspektrometria segítségével.

"Jó adatokat kaptunk az első szilárd mintából" - hangsúlyozta Paul Mahalffy, a SAM vezető kutatója, a NASA Goddard Űrkutatási Központjának tudósa.

Hozzátette, rengeteg elemezni való adattal rendelkeznek, de további mintavételt is terveznek a Sziklafészekben, hogy alátámasszák az előző eredményeket.