2012. november. 04. 19:02 MTI Utolsó frissítés: 2012. november. 04. 19:03 Világ

Egy 2009-es adó miatt jelentenének fel két román exminisztert

A korrupcióellenes ügyészségnél (DNA) tesz feljelentést a román miniszterelnöki hivatal az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) ellenőrzése során feltárt lehetséges törvénysértések miatt - közölte vasárnap a bukaresti kormány sajtóirodája.

A miniszterelnöki hivatal vizsgálati osztálya a CNAS 2009 januárja és 2012 márciusa közötti működését ellenőrizte és arra a következtetésre jutott, hogy az egészségbiztosító és az egészségügyi minisztérium egyes tisztségviselőinek hibájából a CNAS 190 millió lejnyi (több mint 12 milliárd forintnyi) gyógyszergyártási adóbevételtől esett el. A Romania TV hírtelevízió értesülése szerint Lucian Duta, a CNAS korábbi elnöke, valamint az előző kormány két egymást váltó egészségügyi minisztere, Cseke Attila és Ritli László ellen készül a Ponta-kormány hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tenni a DNA-nál.

Az ügy hátterében a gyógyszergyártókra kivetetett úgynevezett claw-back illeték késedelmes bevezetése áll. Az új adónemről szóló sürgősségi rendelet 2009 októberében jelent meg, ám - végrehajtási útmutató híján - 2010 júniusáig nem lehetetett alkalmazni. A miniszterelnöki hivatal ellenőrei azt vetik Lucian Duta szemére, hogy nem vezetett olyan nyilvántartást ebben az időszakban, amely lehetővé tette volna az adó utólagos behajtását a gyógyszercégektől.

Molnár Géza miniszteri tanácsost a - közhivatalnokok vagyonosodását ellenőrző - Feddhetetlenségi Ügynökségnél (ANI) akarja feljelenteni a miniszterelnöki hivatal, arra hivatkozva, hogy egy éven keresztül egyidejűleg volt igazgatótanácsi tag az egészségbiztosítónál és a jászvásári (Iasi) Antibiotice SA gyógyszergyárnál is. A két tisztség a kormány vizsgálati osztálya szerint összeférhetetlen.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.