2012. október. 14. 10:03 MTI Utolsó frissítés: 2012. október. 14. 10:05 Világ

Elárverezik az ulánbátori Lenin-szobrot

Levették a talapzatáról és elárverezik az ulánbátori Lenin-szobrot, amely 58 éven át "díszítette" a mongol főváros központját.

Fővárosiak és újságírók sokasága gyűlt össze vasárnap a város központjában, hogy nyomon követhesse az eseményeket. Helyszíni beszámolók szerint a négyméteres szobrot daruval vették le a talapzatáról, de még nem szállították el a helyszínről.

Rövid beszédet mondott a városi hatóságok egyik képviselője, hangsúlyozva, hogy Lenin és Sztálin idején több mint 30 ezer mongol vált a kommunista elnyomás áldozatává. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség megjegyzi: a szónok nem tett említést arról, hogy Lenin idején Mongólia nagy segítséget kapott Moszkvától függetlenségi törekvései valóra váltásához, és a második világháború befejezéséig a Szovjetunió volt a világ egyetlen országa, amely elismerte függetlenségét és 1921-ben diplomáciai kapcsolatot létesített vele.  

A 17. század második felében Mongólia a Kínát uraló mandzsu Csing-dinasztia uralma alá került, 1911-ben szabadult fel, majd orosz protektorátus lett. Mongólia függetlenségét 1921. július 11-én nyilvánították ki. 1924-ben a szovjetek bábkormányt juttattak hatalomra, amely kikiáltotta a Mongol Népköztársaságot. Mongóliában a Szovjetunió felbomlása után kezdődött meg a demokratikus átalakulás, de a Lenin-szobor leszerelésére csak a politikai légkör gyökeres változásával érett meg az idő, miután a júliusi parlamenti választáson a Mongol Demokrata Párt került hatalomra. Ulánbátor polgármestere a demokraták egyik pártalapítója, a harcias kommunistaellenességéről ismert Bat Uul Erdene lett, és ő döntött úgy, hogy a városnak meg kell szabadulnia a Lenin-szobortól.

A város szívében, az Ulan-Bator szállodával szemben álló szobrot árverésbe bocsátják, és állítólag már vannak rá vevők. A szobrot "olcsón adják": kikiáltási ára mindössze 400 ezer tugrik (körülbelül 290 dollár). A városi hatóságok azt tervezik, hogy a helyéra a négy évvel ezelőtti, politikai indíttatású zavargások áldozatainak emlékére állítanak szobrot.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.