A háború elkerülése és a polgári lakosság megvédése a legfontosabb jelenleg a karabahi konfliktusban - vélekedtek egybehangzóan szakértők az Európai Politikai Központ (European Policy Center, EPC) által szervezett panelbeszélgetésen szerdán Brüsszelben.

Az MTI-nek a Safarov-ügy hatásait firtató kérdésére a szakértők többsége kitérő választ adott, és a karabahi biztonsági helyzet javításának fontosságát hangsúlyozta.

Parujr Hovhanniszján, az Örményország Európai Barátai nevű civil szervezet képviselője úgy vélekedett, hogy Safarov átadása miatt Magyarország megítélése romlik a térségben. Az örmény szakértő szerint Magyarország felelőtlenül döntött Safarov ügyében.

Tabib Huseynov, a brit Saferworld brit civil szervezet azeri szakértője azon az állásponton volt, hogy a Safarov-ügy miatt az Azerbajdzsán körül kialakult negatív légkört Örményország megpróbálja a maga hasznára fordítani. Rámutatott, hogy Azerbajdzsán nyilván provokációnak tekinti majd, ha Jereván a tervei szerint megnyitja a Hegyi-Karabah területén lévő repülőteret. A Saferworld kaukázusi programjáért felelős szakértő kifejezte amiatti aggodalmát, hogy Jereván akár katonai műveletekre is ragadtathatja magát. Huseynov éppen ezért leszögezte, hogy a legfontosabb a háború kiújulásának elkerülése, a közbiztonság fenntartása és a polgári lakosság megvédése a konfliktus hatásaitól.

Denis Daniilidis, az Európai Külügyi Szolgálat (European External Action Service (EEAS), vagyis az  Európai Unió külügyi főképviselőjének hivatala) előadója kifejtette, hogy uniós szempontból a Safarov-ügy rávilágított arra, hogy egy-egy tagállam kétoldalú megállapodása alááshatja a regionális stabilitást, valamint arra, hogy az Európai Unió nem akadályozhatja meg a tagállamok egyoldalú lépéseit, amelyek hatással vannak a térség stabilitására. A Safarov-ügy kapcsán ő is hangsúlyozta, hogy "le kell hűteni a kedélyeket", és el kell kerülni a válság eszkalációját.

Az Azerbajdzsán és Örményország közötti hegyi-karabahi konfliktussal kapcsolatban Daniilidis leszögezte, hogy a rendezési erőfeszítések három pilléren nyugszanak; egyrészt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) úgynevezett minszki csoportjának a két fél között folyamatos közvetítésén; másrészt bizalomépítő intézkedéseken; harmadszor pedig azon az elven, hogy a jelenlegi helyzet, a "status quo" elfogadhatatlan.

"Nem lehetséges békét kötni anélkül, hogy a két ország (Azerbajdzsán és Örményország) megállapodjon egymással politikai reformokról és az emberi jogokról" - vélekedett Denis Daniilidis. Az uniós diplomata kifejtette, hogy az Európai Unió azért különösen érdekelt a konfliktus rendezésében, mert a térség országaival folynak a tárgyalások együttműködési, vízumliberalizációs és szabadkereskedelmi megállapodásokról, és ezek az államok pár éve múlva "sokkal közelebb" kerülnek Európához.

Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.