Mintha csak Liszt Ferenc helyett Ferihegyként emlegetné egy idegen a leszállás környékét. Így hánynak fittyet a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) névadási előjogaira a vörös bolygón augusztus 6-a óta kóborló Curiosity Mars-jármű földi irányítói.
Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) geológusai következetesen arról beszélnek, hogy a Sharp-hegynek a Gale-kráterben található lábánál landolt az űrszonda.
A névvel a nyolc éve elhunyt Robert Sharp amerikai geológus, a Kaliforniai Műszaki Egyetem, ismertebb nevén a Caltech földtani intézetének egykori vezetője előtt tisztelegnek. Csakhogy az idegen bolygók felszíni képződményeit elnevezni hivatott IAU idén májusban Aeolis Monsként vette fel a marsi hegyet a katalógusába (ez a név a mai törökországi Izmir környékén lévő ókori területre utal).
A hivatalos anyakönyvezéskor az IAU névadó munkacsoportjának a tollát korántsem az a cél vezette, hogy az amerikai geológus érdemeit kisebbítsék.
A „galaktikus névadás” szabályairól a HVG e heti számában olvashatnak.