A kínai internetszűrők igyekeznek meggátolni, hogy a 23 évvel ezelőtti Tienanmen téri eseményekre utaló keresési találatok révén az évfordulón ismét téma legyen a diáklázadás leverése, vagy a demokratikus reformok követelése.
A "hat, négy", ahogyan a dátumra utalóan az eseményt Kínában elnevezték, a "23", a "gyertya", vagy például a "sose felejtsd" szavakkal, kifejezésekkel a mikroblogok között hétfőn nem lehetett keresni. A blogokhoz kapcsolódó fényképek cseréjére nincs mód, mivel a felügyelet valószínűleg attól tart, lennének olyanok, akik az egykori események fotóit tennék fel. Néhánynak így is sikerült.
A Tienanmen térre látogatót az évforduló napján is a sétáló, fényképezkedő tömeg megszokott képe fogadja, mégha bizonyosra is vehető, hogy több a civil ruhás biztonsági ember. A kínai média hallgat az 1989-es történésekről.
Huszonhárom évvel ezelőtt hat hét békés tüntetés után döntött a kínai vezetés úgy, hogy katonákkal oszlatja szét a téren sátrakat vert több ezres tömeget, többségükben egyetemistákat, akik - részvevők, szemtanúk elmondása szerint - demokratikus reformokat, a korrupció elleni fellépést és nem a kommunista párt hatalmának megdöntését, vagy a kormány leváltását követelték.
A pekingi hatalom, amely akkoriban nem rendelkezett tömegoszlató eszközökkel és képzett rendvédelmi egységekkel, nem tudott mit kezdeni a téren letáborozott diákokkal. Nem volt képes leszerelni, a tér elhagyására bírni őket.
A többségükben vidékről a fővárosba vezényelt katonák és a harckocsik június 3-án éjszaka és 4-én jelentek meg, s a térről sikerült az embereket kiszorítaniuk. A diákok buszokat borítottak és gyújtottak fel, Molotov-koktélokkal támadtak üldözőikre.
A kiskatonák éles fegyverekkel lőttek emberekre és vaktában minden mozgó célpontra. A leszámolásnak józan becslések szerint végül több száz diák esett áldozatul; hivatalos adatokat sosem közöltek.
A lakosság, különösen kezdetben, messzemenőkig egyetértett a diákokkal és támogatta őket. Később az állandósult feszültség, a kijárási tilalom, a bezárt boltok, az erőszak kezdeti jelei sokakat elbizonytalanítottak.
Kína történelmének e sötét fejezetére a mai harmincasok közül is már egyre kevesebben emlékeznek. A valamilyen módon érintettek és a közvélemény egy része azonban számon tartja június negyedikét és arra számít, hogy a politikai vezetés egy napon átértékeli az eseményeket. Hongkongban, a különleges közigazgatási övezetben ezen napon hagyományosan éjszakai, gyertyás virrasztást tartanak az áldozatok emlékére.