Az Európai Uniónak lépnie kell Ukrajna ügyében, mivel Viktor Janukovics elnök lépésről-lépésre számolja fel a demokráciát a kelet-európai országban - írta a The Economist mértékadó brit gazdasági-politikai hetilap.
"Tisztességesen nyert 2010 októberében, de megválasztása óta Ukrajna elnöke, Viktor Janukovics felőrölte országa törékeny demokráciáját és gyenge intézményeit" - írta a lap. Janukovics lecsapott a médiára, befolyásolta az igazságszolgáltatást, önkényesen gyakorolta hatalmát, s teret engedett a korrupció súlyosbodásának. Ukrajna tévútjának legfrissebb példája a Julija Timosenko volt kormányfő - a 2010-es elnökválasztáson Janukovics ellenfele - elleni koncepciós per, és a politikusnővel szemben bebörtönzése után tanúsított bánásmód.
Janukovicsnak nincs félnivalója Timosenkótól, aki maga "sem egy angyal", s a 2004-es "narancsszínű forradalom" alatt szerzett népszerűségéből jelentősen vesztett szeszélyes stílusa és homályos üzleti ügyei miatt - vélte az Economist. Az államfő mégis Timosenko üldözése mellett döntött - annak ellenére, hogy az Európai Unió világosan értésére adta: a politikusnő szabadon engedése a Brüsszel és Kijev közti társulási szerződés megkötésének feltétele.
Az Economist szerint Janukovics hasonló taktikát követ, mint Aljakszandr Lukasenka, a szomszédos Fehéroroszország autokratikus elnöke. Felváltva flörtöl az EU-val és Oroszországgal, mindkét féltől engedményeket várva, de egyikkel sem jutva dűlőre. Janukovicsnak szüksége van a társulási szerződésre - amely megnyithatná az Unió piacait az ukrán export előtt - és az EU támogatására, hogy Ukrajna idén nyáron újabb hitelt tudjon felvenni a Nemzetközi Valutaalaptól. Ha egyiket sem kapja meg, könnyen Moszkva felé fordulhat, azonban ott sem számíthat jobb feltételekre.
Ezen manőverezés nem végződhet jól Ukrajna számára. Az ukránok nemcsak "kizsákmányoló uralkodójuknak" vannak kiszolgáltatva, de a Nyugattól is el vannak zárva, ez a helyzet pedig Európa számára is fejtörést okoz. Sokan attól félnek, hogy Ukrajna Oroszország prédájává válhat. Vlagyimir Putyin - aki május 7-én foglalja el újra az orosz elnöki posztot - arra akarja rávenni Kijevet, hogy az EU-megállapodás helyett egy posztszovjet vámunióhoz csatlakozzon, s Moszkva az ukrán földgázvezeték-hálózat feletti ellenőrzést is meg akarja szerezni.
Az EU-nak nyomást kell gyakorolnia Janukovicsra és a mögötte álló donyecki üzleti körökre, s egyúttal az ukrán lakosságnak is reményt kell adnia - vélekedett a lap. A magas szintű politikai bojkott - például az idei labdarúgó Európa-bajnokságtól való távolmaradás - jó kezdet. Emellett Brüsszelnek mindent meg kell tennie, hogy idén októberben tisztességes parlamenti választásokra kerülhessen sor Ukrajnában, s a kelet-európai országból Ausztriába, Nagy-Britanniába és Ciprusra áramló összegeket szigorú vizsgálatnak kell alávetnie a pénzmosás megakadályozása érdekében.
Az Uniónak meg kell tagadnia a vízum kiadását a hatalommal való visszaélésben érintett személyektől, míg a többi ukrán számára egyszerűbbé kell tennie a Nyugat tanulmányi, kereskedelmi és turisztikai célú meglátogatását. Mindenekelőtt az EU-nak világossá kell tennie az ukrán lakosság számára a társulási szerződés potenciális előnyeit, így azt is, hogy a megállapodás megkötése az EU-tagsághoz vezető út első lépcsőfoka. A Nyugatnak Ukrajna elnökével áll vitában, nem az ország népével - vont konklúziót a hetilap.