A befektetők ismét kezdenek idegeskedni Magyarországgal kapcsolatban: már négy hónapja, hogy Budapest nyilvános politikai fordulatot hajtott végre, és bejelentette, hogy támogatást kér a Nemzetközi Valutaalaptól és az EU-tól, ám a hivatalos tárgyalások még meg sem kezdődtek - írta a Financial Times felzárkózó térségi blogrovatában (beyondbrics) Stefan Wagstyl térségi szerkesztő.

Wagstyl szerint a forint ugyan visszaerősödött a január eleji 324 forint/eurós rekordról, ám Magyarországnak sürgős előrelépésre lenne szüksége a bizalom helyreállítása érdekében. A szerző felidézte a Moody's hitelminősítő előző napi állásfoglalását, majd megjegyezte: az elmúlt időszak eseményei arra kell emlékeztessék a kormányt, hogy sorsát nem teljes mértékben maga határozza meg. A kormányilletékesek úgy tarthatják, hogy ki tudják játszani az EU-t és az IMF-et, ám nem biztos, hogy piacok eszén is képesek túljárni - állt a brit lap cikkében.

A FAZ Kockázatos játék a budapesti részvénypiacon című beszámolójában Michaela Seiser megjegyezte, hogy a tőzsde vezető mutatója, a BUX az idén eddig a vártnál jobban teljesített, de a 2007-ben elért 30 ezer pontos történelmi csúcstól messze van, és "ebben nem is lesz túl gyorsan változás". Elemzőket idézve Seiser megállapította: a kedvező tőzsdei hangulatot az a várakozás élteti, hogy a kormány megállapodásra jut az IMF-fel. Az állampapír-piaci helyzetet elemezve megjegyezte: egy "biztonsági háló" megnyugtatná a piacot és stabilitást hozna.

Az FTD Peter Ehrlich brüsszeli keltezésű beszámolóját közölte Magyarország a megszigorított deficitszabályok példája lesz címmel. A szerző megjegyezte: a várakozások szerint meglesz a kétharmados minősített többség, amikor az uniós pénzügyminiszteri tanácsban a kohéziós pénzek befagyasztásáról szóló javaslatról szavaznak, így Magyarország lehet az első tagállam, amelyet az Európai Bizottság pénzbírsággal sújt. A magyar álláspont szerint Budapest betartotta a deficitre vonatkozó követelményt 2011-ben - jegyezte meg Ehrlich.

A Handelsblatt Magyarország frontot nyit a felsőfokú gazdasági tanulmányokkal szemben címmel közölt beszámolót. A szerző, Stefan Menzel az írás alcímében kiemelte, hogy a kormány a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban is bizonyítja "látens gazdaságellenességét", amivel konfliktust kockáztat az EU-val. Menzel kifejtette: a felsőoktatásban "szélsőséges" változások mennek végbe, amelyek mindenekelőtt a gazdasági szakokat érintik. Az átalakítások révén a "közgazdasági tanulmányok végzése (…) drága és magánjellegű foglalatossággá válik" Magyarországon. A kormány attól "sem riad vissza", hogy "újabb" konfliktust vállaljon az Európai Bizottsággal - tette hozzá Menzel, megjegyezve, hogy Brüsszel vizsgálhatja, nem sértik-e a munkaerő szabad mozgásának elvét a tanulmányok lezárását követő időszakra vonatkozó kötelezettségek.

Kanadában majdnem megduplázódott a menekültstátuszt kérvényező magyarok száma 2011-ben címmel közölt tudósítást a Le Monde. A mértékakadó francia liberális lap a kanadai bevándorlási hivatalra hivatkozva azt írta, hogy tavaly 4453 magyar állampolgár adta be kérelmét Ottawában, az előző évi 2351 után. A kérelmezők etnikai származását nem tartják nyilván, de - mint vélte a lap - a jelenség elsősorban a bizonytalan helyzetben lévő romákat érinti. A konzervatív Jason Kenney bevándorlási miniszter ezért az amerikainál nagyvonalúbb bevándorlási törvény szigorításáról döntött, miután nem tartja normálisnak, hogy Kanada több menekültkérőt fogad be a demokratikus Európából, mint Afrikából vagy Ázsiából. Tavaly a kérelmezők nyolc százaléka kapta meg a menekültstátuszt Kanadában, a 2010-es két százalék után. A tendencia a lap szerint a gazdasági reménytelenség mellett azzal is magyarázható, hogy Orbán Viktor 2010 májusi visszatérése óta a hatalomba a politikai hangulat keményedett Magyarországon. A tudósító Joelle Stolz részletesen ismertette Kertész Ákos író, Mohácsi Viktória volt európai parlamenti képviselő, valamint Kamarás István roma szociológus, a KDNP tanácsadója Kanadába távozásának körülményeit.

A Rzeczpospolita című lengyel konzervatív napilap keddi száma szerint az uniós szankciók nem fogják befolyásolni a magyar gazdaság fejlődését, a Gazeta Wyborcza című baloldali liberális napilap írása kiemeli, hogy Spanyolország deficitjének kedvezményes kezelésére jogos felháborodással reagálhatna a magyar és a belga kormány. A Rzeczpospolita szakértői véleményekre hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy "valójában Magyarországot nem fosztják meg a pénzügyi forrásoktól és az uniós szankciók csak minimális mértékben befolyásolják a magyar gazdaság fejlődését". A Gazeta Wyborcza azt emelte ki, hogy ha nem sokkal a "hatos csomag" és a jövőre életbe lépő fiskális szerződés elfogadása után Brüsszel Spanyolország ügyében szemet hunyna, "megfosztaná hitelességétől az EU új fegyelmi rendszerét". Kitért arra is, hogy ilyen esetben Magyarország és Belgium is "jogosan tiltakozhatna a kisebb országok hátrányos megkülönböztetése ellen".