Az infláció mellett maguk a magánbetegek is drágítják a magánegészségügyi ellátást

Az utóbbi években bőven a fogyasztói inflációt meghaladó mértékben nőtt a magánegészségügyi szolgáltatások díja: a járóbeteg-ellátás területén 2023-ban például legalább 20-30 százalékkal. Ezt csak részben magyarázza az infláció, ugyanennyire lényeges szempont a kereslet növekedése is, mivel az állami ellátás akadozása, így a hosszú várólisták miatt egyre többen kényszerülnek mélyen a zsebükbe nyúlni, és magánszolgáltatókhoz fordulni a panaszukkal, ha gyors ellátásra szorulnak.

A borsos díjak persze az emberek jelentős részénél okozhatnak problémát a hó végén, hiszen a legsűrűbben igénybe vett (bel-, bőr- és nőgyógyászati vagy szemészeti) vizsgálatokért manapság minimum 30 ezer forintot kell fizetni, a szűrésekért 50–150 ezret, az operációk költsége pedig már milliós tétel. Az adatok szerint látszik is a visszaesés azok körében, akik ezeket saját zsebből fizetik, ennek ellenére tavaly harmadával nőtt azok száma, akik mégis magánvonalon indultak el az állami ellátás helyett; a magánszolgáltatóknál elköltött pénz pedig idén már meghaladhatja az 1200 milliárd forintot.

E kiadásokat kétféle módon lehet csökkenteni: egészségpénztári tagsággal vagy egészségbiztosítással.

Az önkéntes egészségpénztárak (ep) előnye, hogy a befizetéseket az állam (évente 150 ezer forintig) 20 százalékkal megtoldja, így aki egy évben tud nélkülözni a mindennapokból 750 ezer forintot, az a maximális támogatást kapja meg a számlájára. Az ügyfél ebből az összegből finanszírozhatja a gyógyszertári kiadásait, valamint a magánszolgáltatóknál elvégzett kezelések után is el tudja számolni a kiadásait. (2016 óta lakáshitel törlesztésére is lehet fordítani az összeget, aki pedig vállalja, hogy két évre leköti a számláján pihenő összeget, plusz 10 százalékot kap rá.)

Jelenleg az ep-számlára érkező összegek 38-38 százalékát fordítják a tagok gyógyszertári és magánegészségügyi költésekre, segédeszközökre körülbelül 14 százalékot – mondja Váradi Péter, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnökségi tagja. Hiteltörlesztésre mindössze 3 százaléknyit fizetnek ki a pénztárak, a lekötéssel élő tagok aránya pedig 1 százalék alatt van.