Józsi megfogja a kolléganők fenekét a céges bulin, de így szeretjük, és fontos munkát végez

Elmondom a felsővezetésnek, hogy egy csapatépítőn megfogták a fenekemet és hozzátették, hogy mennyire kurvára szeretlek. A felsővezetésnek erre az a válasza: tudjátok, ő ilyen, és ugyanúgy meghívják a következő csapatépítőre is.

Ez egy áldozat konkrét példája abból a kutatásból, ami a munkahelyi szexuális zaklatás magyarországi helyzetéről készült nemrég, és amit november 25-én, a nők elleni erőszak felszámolásának napján mutattak be. Az elmúlt években az ilyen jellegű visszaélések ügye egyre nagyobb figyelmet kap nemcsak a médiában, hanem társadalmi szinten és egyébként a munkahelyeken is, ám ahogy arra a felmérés eredményei is rámutatnak, továbbra is bőven vannak szürke foltok mind a felismerésükben, mind a kezelésükben.

A WHO becslése szerint világszerte minden harmadik nőt életében legalább egyszer ért fizikai vagy szexuális erőszak. Az Európai Alapjogi Ügynökség 2014-es jelentéséből kiderül, hogy az EU-ban a 15 év feletti nők 33 százaléka tapasztalt már fizikai és/vagy szexuális erőszakot. Magyarországon a NANE Egyesület adatai alapján évente körülbelül 200 ezer nő válik családon belüli erőszak áldozatává – ismertette Németh Edit, a Friedrich-Ebert-Stiftung magyarországi irodájának vezetője. A most publikált kutatás az alapítvány megbízásából készült, a Central European Labour Studies Institute szakmai vezetésével. Az alapjául szolgáló online kérdőívet összesen 759-en töltötték ki, a mélyinterjúkat pedig hat érintett, öt nő és egy férfi vállalta.

„Amikor általában véve munkahelyi zaklatásról beszélünk, akkor emberi méltóságot sértő, határsértő magatartást, viselkedést értünk alatta. Ilyen például a nyilvános megszégyenítés, a kiabálás. A szexuális típusú visszaéléseknél sajátos dinamikák, hatásmechanizmusok működnek” – mondta el a kutatást végző Sebestyén Andrea. „Fontos, hogy a munka világa nem az a közeg, ahol megengedhetem magamnak azt, amit a barátaim vagy a rokonaim körében, akár férfiként, akár nőként. Nagyon önreflexívnek kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy mit viszünk be.”

Fixírozás, kéretlen testi közelség, érintés

A kutatás szexuális zaklatás fókuszú volt, de nem kifejezetten a női áldozatokra koncentrált, habár a kitöltők többségükben – több mint 64 százalékban – nők voltak. Ennek alapján is az a minta rajzolódott ki, hogy az elkövetői oldalon nagyobb arányban férfiak vannak. Az adatok szerint a kitöltők 80 százaléka beosztottként dolgozik.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a határsértések a főnök-beosztotti viszonyban a leggyakoribbak, holott a mintában több férfi kollégát jelöltek meg, mint férfi főnököt

– emelte ki Sebestyén Andrea. A jelenség iparágakon átívelőnek tűnik, ugyanúgy jelen van a tizenöt fős kkv-k világában, mint a több mint ezerfős vállalatoknál.