„Nem olvastam el a rólam készült jelentéseket” – interjú Andreas Dresen német filmrendezővel
5 perc
2024.12.11. 17:50
2024.12.11. 18:00
Hilde Coppi német ellenálló volt, a nácik 1944-ben végezték ki. A fiát a börtönben szülte meg, ő ma 82 éves. A Vörös Zenekar nevű ellenállócsoportról Andreas Dresen készített játékfilmet Szeretettel, a ti Hildétek címmel. Mi történik, ha a legjobb barátod bevallja, hogy jelentett rólad a Stasinak? Helyes volt az AfD-t kitiltani a Berlinale nyitógálájáról? A kortárs német film biztos kezű mesterével Zoomon beszélgettünk.
Mekkora csoportról beszélünk, amikor a Vörös Zenekarról beszélünk?
1942 szeptemberében több mint 120 embert tartóztattak le a nácik. De ne egy szorosan összetartó csoportra gondoljon, a letartóztatottak nagy része nem is ismerte egymást. A nevüket sem ők maguk találták ki, a Gestapo tartotta számon őket ezen a néven. Míg Stauffenberg és társainak Hitler-ellenes összeesküvése jól ismert, az már kevésbé, hogy létezett másfajta ellenállás is Németországban, nem csak a burzsoáké. A Vörös Zenekar a legkülönbözőbb társadalmi hátterű németek laza hálózata volt. Munkások, művészek, tudósok, diákok – sokféle ember gyűlt össze, hogy a fasiszta rezsim ellen harcoljon. Röplapokat osztogattak, náciellenes plakátokat ragasztottak, és megpróbáltak katonai információkat eljuttatni a Szovjetuniónak. Az üzenetek nagy része nem ért célba, de a fontos az, hogy ellenálltak. A többségüket a nácik kivégezték.
Nemcsak Hilde Coppi, de a férje, Hans Coppi is a kivégzettek közt volt. Hilde a börtönben szülte meg a gyermeküket. Ifjabb Hans Coppi ma 82 éves.
Hilde és Hans gyermeke történész lett, sokat kutatta a szülei életét és az egész csoport tevékenységét. Nagyon fontos információkkal szolgáltak a kutatásai.
Hans úgy nőtt fel az NDK-ban, hogy a szüleit kommunista szuperhősökként ünnepelték, iskolákat neveztek el róluk. Ezzel szemben a nyugatnémet álláspont az volt, hogy ezek az emberek hazaárulók voltak.
Nehéz lehetett Hansnak ezzel a helyzettel megbirkóznia. Őrület, de egészen 2009-ig kellett várni, hogy a Bundestag visszavonja a náci bírók ítéleteit, amelyeket a Vörös Zenekar tagjai ellen hoztak.
Miért bélyegezték hazaárulónak az NSZK-ban a Vörös Zenekar tagjait?
Mert abból indultak ki, hogy katonai információkat akartak eljuttatni a szovjeteknek, tehát elárulták a hazájukat. Noha ezt a hazát éppen egy fasiszta rezsim uralta. Még a német újraegyesítés után is majdnem húsz évbe telt, hogy a Bundestag lépjen az ügyben. Az a náci államügyész, aki Hildét és a férjét halálra ítélte, egészen a hatvanas évekig kerületi politikusként dolgozott az NSZK-ban. Sosem vonták felelősségre. Ebből is jól látszik, mennyire más volt a történelemszemlélet a hidegháborús években Kelet és Nyugat között.