Világ MTI 2012. február. 13. 15:20

A kelet-európaiakra panaszkodtak egy holland honlapon, az EB lépett

Elítélte az Európai Bizottság alapjogi felelőse hétfőn az iszlámellenességéről hírhedt holland Szabadságpárt (PVV) kezdeményezését, amelynek keretében egy erre szolgáló internetes honlapon bárki panaszt emelhet a Hollandiában dolgozó kelet- és közép-európai vendégmunkások ellen.

Viviane Reding  brüsszeli nyilatkozatában leszögezte, hogy a honlap működtetése teljes egészében szembemegy az unión belüli szabad mozgást és munkavállalást garantáló elvekkel. A honlap szerinte nyíltan intoleranciára szólít, ezért arra ösztönözte a hollandokat, hogy ne tegyenek eleget a felhívásnak.

A gazdasági válság gerjesztette és egyéb, unión belüli problémák csak a szolidaritás növelésével oldhatók meg - tette hozzá Reding, akinek nyilatkozatát az uniós végrehajtó testület szokásos napi sajtótájékoztatóján olvasta fel a szóvivője.

Geert Wilders, a kívülről a holland kormánykoalíció munkáját is támogató szélsőjobboldali párt vezetője a www.meldpuntmiddenenoosteuropeanen.nl címen működő portál létesítését azzal indokolta, hogy korábban senki sem tett feljelentést kelet-európaiak ellen, "mert úgysem történik semmi". A honlapon nevesített lengyel, bolgár és román kormány már tiltakozott Wilders kezdeményezése ellen.

AP

Elítélte a honlap működtetését az Európai Parlament több frakciója is. A holland kormány viszont egyelőre nem kommentálta a populista pártvezér új kezdeményezését.

Hollandiában becslések szerint mintegy 250-300 ezer kelet- és közép-európai bevándorló él, akiknek zöme a 2004-és illetve 2007-es EU-bővítést követően érkezett az országba. A kis ország valóban keresett célpont a külföldi munkavállalók szemében, ugyanakkor sok, ott munkát kapó közép- és kelet-európai polgár arról is panaszkodik, hogy munkaadói vagy anyaországából származó munkaszervezői becsapják, és nem tesznek eleget a közösen megállapodott feltételeknek.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.