Idén Szvetlana Gannuskina orosz és Oswaldo Paya, illetve Yoani Sánchez kubai emberi jogi aktivisták, továbbá Julija Timosenko bebörtönzött volt ukrán kormányfő nevét hozták nyilvánosságra jelölőik a határidő lejártáig. 

A jelölteket kiválasztó bizottság hangsúlyozza, hogy a jelölés ténye egyáltalán nem mond semmit az adott személy esélyeiről. A bizottság választásai gyakran váltanak ki vitákat - a világ közvéleménye ritkán ért egyet azzal, hogy a rengeteg jelölt közül ki szolgál rá a 1,5 millió dolláros díjra -, de a bírálat idén még azelőtt megindult, hogy megkezdődött volna a kiválasztás folyamata.

A Stockholm megyei közigazgatási tanács - az a szerv, amely a svéd főváros alapítványait és érdekszövetkezeteit felügyeli - hivatalosan felkérte a Nobel Alapítványt, válaszoljon azokra az állításokra, amelyek szerint a békedíj már nem tükrözi az 1896-ban elhunyt alapító akaratát. 

A testületet Fredrik Heffermehl állhatatos panaszai késztették erre a lépésre: a norvég békekutató szerint a díj eredeti célja a katonai erő szerepének csökkentése a nemzetközi kapcsolatokban. Az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva idézte az alapító kijelentését, aki "a béke bajnokai díjának" nevezte a kitüntetést. Ez szerinte egyértelműen a békemozgalomra vonatkozik, amely olyan új világrend kialakítására törekszik, ahol a nemzetek biztonságosan lemondhatnak a fegyverekről.

A norvég parlament által saját kebeléből választott jelölő bizottság azonban - különösen a II. világháború óta - kiterjesztette a díjat környezetvédelmi, humanitárius és egyéb törekvésekre is. 2007-ben például az éghajlatváltozás ellen küzdő Al Gore volt amerikai alelnök és az ENSZ megfelelő bizottsága kapta a díjat, míg 2009-ben Barack Obama amerikai elnököt találták rá érdemesnek a nemzetközi diplomácia támogatására tett "rendkívüli erőfeszítéseiért".

Geir Lundestad, a Nobel-díj Bizottság nem szavazó titkára szerint viszont az éghajlatváltozás elleni harc szorosan összefügg a népek közötti testvériséggel, és egyes államok túlélését is érinti.

A közigazgatási tanács nem vonja kétségbe, hogy a bizottság helyes döntéseket hoz, de szeretné kivizsgálni az ügyet. A testületnek ugyanis kötelessége biztosítani, hogy Nobel akaratát tiszteletben tartják, és joga van felfüggeszteni az alapítvány döntéseit legfeljebb három évre visszamenőleg, ha úgy ítéli meg, hogy ez nem történt meg.

A békedíjat és a többi öt Nobel-díjat mindig december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.