Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Rendkívüli ülést tart hétfőn és kedden a román parlament szenátusa és képviselőháza, hogy elejét vegye a Bukarestben és a nagyobb városokban napok óta tartó kormány elleni tüntetések elfajulásának. A zavargásokat egy, a kabinet intézkedéseit bíráló helyettes államtitkár lemondása indította el, de az utcára vonulók ma már épp úgy tiltakoznak az államfő és a kormány ellen, mint az IMF szorgalmazta megszorítások, a Verespatakra tervezett aranybánya és a marihuána kriminalizálása ellen.
Több sikertelen egyeztetés után végül beadták a derekukat a romániai kormánypártok: a kormányfőt és a köztársasági elnököt adó liberális demokraták (PDL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) belement a parlament hétfői összehívásába. A nemzeti liberálisokból (PNL), a szociáldemokratákból (PSD) és a konzervatívokból (PC) álló szociális-liberális szövetség (USL) szakértői kormány felállítását, előrehozott választásokat követel, a meghátrált kormány pedig abban reménykedik, hogy engedményekkel le tudják csendesíteni a tüntetőket.
A tüntetéshullám január közepén kezdődött, pár nappal az után, hogy Raed Arafat, az egészségügyi minisztérium helyettes államtitkára lemondott posztjáról a sürgősségi ellátás és a mentőszolgálat tervezett átalakítása és privatizációja ellen tiltakozva. Bár Arafat lemondása után pár nappal, január 13-án Traian Basescu államfő kérésére a kormány visszavonta a sokat bírált törvénytervezetet, a tüntetések folytatódtak, a január 14-15-i hétvégén pedig a fővárosi demonstrálók egy része nekirontott a rohamrendőröknek és Bukarest utcáin elszabadult az erőszak.
Bár a romániai ellenzék viszonylag későn, a demonstrációsorozat ötödik napján kapcsolódott be a spontán, főleg a Facebookon szerveződő akciókba, vezetőik egy része ma már úgy gondolja, parlamenti eszközökkel nem lehet megbuktatni a kabinetet, az utcáról kell nyomást gyakorolni az Emil Boc vezette kormányra. A kabinet, érzékelve a nyomást, meghátrált: hétfőn a kormányfő bejelentette, megválik az éppen Brüsszelben tárgyaló külügyminiszteréről, mert az korábban egy blogbejegyzésében bírálta a tüntetőket. Teodor Baconschi azt állította, „élet-halál harc folyik az új és a régi Románia hívei között", a tüntetők pedig „felfegyverzett tekergők”.
Basescu öntött olajat a tűzre
A tüntetéssorozat elsősorban Traian Basescu karrierjét veszélyezteti – a különféle okok miatt utcára vonulók jelentős része abban egyetért, hogy az államfőnek távoznia kellene. Január elején ugyanis egy szerencsétlen megnyilatkozásával maga ellen fordította a közvéleményt. Január 9-én Basescu a nézőknek fenntartott számon betelefonált a Realitate Tv élő műsorába, ahol éppen Arafat adta elő érveit a kormány egészségügyi törvénytervezete ellen. Az államfő kemény hangon leszúrta a helyettes államtitkárt, és azzal vádolta, hogy szándékosan félreinformálja a lakosságot. Majd a riporter kérdéseit figyelmen kívül hagyva letette a telefont. Másnap Arafat lemondott, pár nappal később pedig elindultak az első tüntetések.
Ugyan az államfő az utóbbi években folyamatosan veszített a népszerűségéből – különösen az IMF-fel kötött 2009-es, majd 2011-es szerződésből következő megszorítások miatt –, Basescu eddig minden támadást túlélt. 2007 áprilisában a parlament felfüggesztette az elnöki posztjáról, de pár héttel később a sorsáról döntő népszavazáson megkapta a voksolók 74 százalékának támogatását. 2009 novemberében pedig újra őt választották államfőnek, holott súlyos botrányba keveredett: egy nyilvánosságra került rossz minőségű 2004-es videofelvétel szerint a kampányban megütött egy kisfiút.
A román politika mozgatórugója: Traian Basescu |
Az öntörvényű, konfliktusokat szító államfő az utóbbi 8 évben jelentős mértékben átszabta a romániai politikai erőviszonyokat. Az első megválasztását követően 2004-ben nagy meglepetést okozva nem a legtöbb szavazatot elérő szociáldemokratákat, hanem az őt támogató libeális-demokrata szövetséget kérte fel kormányalakításra – a maga oldalára állítva a korábbi PSD-s kormányt kívülről támogató RMDSZ-t és szocdemekkel szövetségben álló PC-t (akkori nevén a Humanista Pártot). Ám a következő években folyamatosan bírálta a PNL-s miniszterelnököt, Călin Popescu-Tăriceanu, ami a kormány széteséséhez vezetett: a demokraták 2007 áprilisában kiváltak a kormányból. Basescu még azt is elérte, hogy a PNL jobbszárnya átálljon a demokraták oldalára, amelyik ekkor felvette a demokrata-liberális nevet. Bár az államfő mindig élesen támadta a volt kommunista politikus, Ion Iliescu alapította baloldali pártot, 2008-ban egy rövid ideig még abba is belement, hogy a PDL nagykoalíciót hozzon létre a PSD-vel. Ám ez a kormány még egy évet sem ért meg: a szociáldemokraták – részben a Basescuval fennálló ellentéteik miatt kiléptek, a PNL, az RMDSZ és a PSD pedig 2009 októberében megszavazta a bizalmatlansági indítványt az első Boc-kormány ellen. Basescu és a PDL viszont ebből a helyzetből is jól jött ki: decemberre visszacsábította a kormányba az RMDSZ-t. Tavaly novemberben az ellenzéki szövetség bejelentette, újabb eljárást indít az államfő felfüggesztésére, amiért Basescu egy rádiónyilatkozatában azt mondta, akárhogy is dönt a parlament vagy az alkotmánybíróság, szó nem lehet a nyugdíjak kiegészítéséről, vagy a közalkalmazottak béremeléséről, mert nincs rá pénz. Végül az eljárást elnapolták, mert eddig képtelenek voltak rávenni az RMDSZ-t, hogy a parlamentben szavazzon az államfő ellen. |
Egy szász vezetheti Romániát?
„Semmit nem old meg, ha az ellenzéki képviselők visszaadják a mandátumukat. Csak akkor lesznek politikai változások Romániában, ha az ellenzéki erők legalább 100 ezer embert visznek utcára” – nyilatkozta hétfőn a Mediafax román hírügynökségnek Marian Vanghelie. A PSD egyik alelnöke ezt az után mondta, hogy a szociáldemokraták, a PNL és a PC vezetői arról egyeztettek, hogy a képviselői és szenátori helyükről lemondva kényszerítsék ki az előrehozott választások kiírását.
A vita a kormánypártok és az ellenzékiek között pár hónapról szól, ugyanis Romániában a tervek szerint novemberben lennének választások, viszont a tüntetések kirobbanását követően az USL már márciusra előrehozta volna a voksolást. Múlt hét csütörtökön a pártok közti egyeztetésen az ellenzék az előrehozott választások mellett még két követeléssel állt elő: mondjon le a kabinet, az átmeneti időszakban pedig adja át a helyét egy szakértői kormánynak, melyet az összes parlamenti párt támogatna. A szakértői kabinetről viszont az államfő hallani sem akar, igaz, a miniszterelnök már belemenne a választások előrehozatalába, ám szerinte ezt leghamarabb szeptemberre lehetne megszervezni.
Ki Raed Arafat és mit akar? |
Raed Arafat népszerűségét elsősorban annak köszönheti, hogy az 1989-es forradalom után széteső egészségügyi rendszerben megszervezte a mai napig jól működő mentőszolgálatot, a SMURD-ot. A Romániában 1981-ben letelepedett palesztin származású orvos 2007 óta volt a kabinet helyettes államtitkára, az utóbbi öt évben több kormányváltást túlélt. Arafat azért tiltakozik a januárban társadalmi vitára bocsátott – majd visszavont – egészségügyi törvénytervezet ellen, mert szerinte az lehetővé teszi a SMURD privatizációját és a 42 százalékos orvoshiány további növekedését a sürgősségi ellátásban. Január 6-án világossá tette, ha elfogadják a javaslatot, azonnal lemond – végül az államfővel folytatott nyilvános vitája után távozott posztjáról. A romániai egészségügy jelentős átalakuláson ment át az utóbbi években. A kormány decentralizálta a szolgáltatásokat, számos intézményt bezárt, másokat öregek otthonává alakított át, a kórházak többségét átadta az önkormányzatoknak. Többek között tervbe vették a hamburgeradó bevezetését is, ám végül lemondtak róla. Az átalakítást irányító RMDSZ-es miniszter, Cseke Attila a politikai és társadalmi feszültségeket látva tavaly augusztusban lemondott, azóta Ritli László vezeti a tárcát. |
A múlt héten a kolozsvári tüntetők szintén a szakértői kormány létrehozása mellett álltak ki és a szász származású nagyszebeni polgármester kinevezését követelték. Az előző kormányválság idején 2009-ben már felmerült, hogy a parlamenti támogatását elveszítő első Boc helyére Klaus Johannis kerüljön, ám a polgármester nem vállalta a feladatot. Johannis most is így tett: január 19-én kijelentette, a nagykoalíció és a szakértői kormány nem megoldás, csakis az előrehozott választásoknak látja értelmét.
A lakosság a rendőrök mellett
A következő hetek-hónapok fő kérdése: képes lesz-e az ideológiailag megosztott ellenzék profitálni a kormányellenes tüntetésekből, és a maga oldalára tudja-e állítani a demonstrálókat. A közvélemény-kutatásokból ugyanis kiderül, hogy az utcára vonuló tömegek nem egységes célokat követnek. Egy, a Romania Libera nevű napilap által hétfőn publikált felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 4 százaléka mondta azt, hogy Arafat lemondása miatt kezdődtek a tüntetések, a többség – 23 százalék szerint – a szegénység ellen tiltakoznak az emberek.
Bár a megkérdezettek 27 százaléka szerint Traian Basescu tehető felelőssé az utcai zavargásokért, csak 40 százalék gondolja úgy, hogy ezért az államfőnek távoznia kellene. Sőt, mindössze 5 százalék véli úgy, hogy Basescu lemondása lecsendesíthetné a tüntetőket. A megkérdezettek közel fele pedig úgy véli, hogy a rendfenntartók törvényesen jártak el a zavargókkal szemben (a román újságok tudósításai szerint a békés tüntetők közé futballhuligánok keveredtek, és ők provokálták az összecsapásokat).
A tüntetések hangulata egyébként is gyakran karneváli. Van, aki a „nemzeti érdekek elárulása” ellen tiltakozik, mások a marihuána legalizálását követelik, miközben a tömeg nagy része Basescut szidalmazza. Kolozsváron hógolyóval dobálták meg a rendőröket, Bukarestben az egyik táblán a „Chuck Norris help!” felirat tűnt fel, a pár évvel ezelőtt náci egyenruhába beöltöző konstancai szociáldemokrata polgármester pedig Che Guevará-s pólókat osztogatott.
Magyarországgal kampányol Románia
A hideg kedvét szegte a romániai tüntetőknek
