A bécsi Der Standard írása szerint Orbán "önkényuralmi rendszert" épít ki Magyarországon, majd a szerző párhuzamot vont Vlagyimir Putyin orosz, Hugo Chávez venezuelai elnök, Recep Tayyip Erdogan török kormányfő és Orbán Viktor hatalomgyakorlási módja között, mondván, mindegyik esetben olyan berendezkedésről van szó, amely "már nem demokrácia, de még nem is teljesen diktatúra". A Der Standard külön cikkben számolt be a hétfő este az Operánál lezajlott, "a lappangó demokrácialeépítés" miatti tüntetésről is.

"Éljen a köztársaság!"

A bécsi Die Presse hasábjain Orbán ellenzői az IMF nyomásgyakorlásában reménykednek című cikkében Peter Bognar úgy vélte, minden tömegmegmozdulás dacára Magyarországon az ellenzék belpolitikailag a partvonalra szorult, és nem sokat tehet. Egyetlen reménye, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) térdre kényszeríti Orbánt. Becslések szerint Magyarországnak öt-tízmilliárd euróra lesz szüksége 2012-ben, de a piacokról nem tudja finanszírozni magát, mert túl magasak a hozamok. A Valutaalap azonban feltehetően feltételekhez köti a hitel jóváhagyását.

A Die Welt című német konzervatív lap "Éljen a köztársaság!" címmel számolt be a magyarországi helyzetről. A szerző, Thomas Roser budapesti keltezésű tudósításának bevezetőjében kiemelte, hogy "Magyarországon erősödik az ellenállás a hatalmi ágak elválasztásának elve kiüresítése ellen", a kormány pedig "mostanáig a bírálatok dacára magabiztosan cselekedett". A szerző szerint "a Dunánál növekszik az ellenállás a ténylegesen egypárti állammal és annak új alkotmányával szemben." Roser úgy vélte: "Orbán az alkotmányozó többségét mostanáig hatalma bebetonozására használta". A miniszterelnök egykor "maga is egy autoriter rendszer ellen harcolt, most viszont, úgy tűnik, nem tudott ellenállni az ellentmondás nélküli kormányzás csábításának".

Ugyancsak a Die Welt szerdai számában glossza jelent meg Magyarország, Abszurdisztán címmel. A szerző, Tilman Krause a Horthy-korszakból ismert egyes mondásokat - a király nélküli királyságra és a tenger nélküli ellentengernagyra vonatkozó szólásokat - ismertetve kifejtette, hogy "a legkülönlegesebb furcsaságokkal való ékeskedés" hagyományának folyatatásaként értelmezhető, hogy a köztársaság elnevezés elmarad az ország nevéből.

"Egy hazárdjátékos Budapesten"

A Handelsblatt című német üzleti lap Egy hazárdjátékos Budapesten címmel közölt cikket az újság véleményoldalán. A szerző, Stefan Menzel írása bevezetőjében megjegyezte: "Orbán Viktor magyar miniszterelnök veszélyes irányvonalat követ". Hozzátette: "Magyarország hamarosan nagy árat fizethet azért, hogy Orbán gazdasági és politikai elszigeteltségbe vezette az országot." A lap szerint "mindenekelőtt Orbán önfejű gazdaságpolitikája" okoz "nagy nyugtalanságot".

Az ágazati különadókat és egy sor egyéb intézkedést említve a szerző leszögezte: "a jogbiztonság másképp néz ki. Orbán ezért nem csodálkozhat, hogy a külföldi befektetők az ilyen gazdaságpolitikai döntések láttán hátat fordítanak az országnak, vagy magas árat kérnek a nagy kockázatért cserébe". Az állampapír-piaci helyzetet ismertetve Stefan Menzel hozzátette: az EU-IMF-hitel lenne a legmegfelelőbb a helyzet kezelésére, az IMF azonban változtatásokat írna elő a gazdaságpolitikában. "Orbán pontosan emiatt hezitál, hogy beengedje-e az IMF-et az országba. Máshogy azonban már nem megy, a segítségnek kívülről kell érkeznie."

A Handelsblatt Gazdaság és politika című rovatában Ruth Berschens brüsszeli keltezésű írása jelent meg Magyarország antidemokratikus üzelmekkel ijeszti meg az európaiakat címmel. A szerző ismerteti az Európai Bizottság fenntartásait, hozzátéve, hogy a brüsszeli testület napokon belül dönt arról, hogy az Európai Bírósághoz fordul-e a vitatott magyar törvények miatt. A pereskedés mellett azonban "van egy másik, valószínűleg hatékonyabb nyomásgyakorlási eszköz". Hozzátette: "Brüsszelben úgy hírlik, az IMF és az EU nem ad új hitelt, amíg Budapest nem biztosítja a jegybank függetlenségét."

"Az EU nem hagyja tovább, hogy Magyarország nevetségessé tegye"

A Financial Times Deutschland (FTD) című gazdasági lap politikai rovatában Az EU nem hagyja tovább, hogy Magyarország nevetségessé tegye címmel jelent meg beszámoló. Claus Hecking brüsszeli és Peter Ehrlich berlini tudósító közös cikkében a lap ismerteti: az EB a vitatott magyar jogszabályok ügyében egyebek között azt is fontolgatja, hogy az Európai Bírósághoz fordul. "Brüsszel így nyíltan vállalja az összeütközést az Orbán-kormánnyal". Ugyanakkor az Európai Néppártban is csökken Magyarország támogatottsága.

A Financial Times Deutschland (FTD) nemzetközi politikai rovatában Petzer Ehrlich cikke jelent meg A magyar miniszterelnök nem hagyja magát megállítani címmel. Az írás szerint Orbán Viktor politikáján az EU mostanáig "nem sokat tudott változtatni," mert az EB jogi lehetőségei korlátozottak, Orbánt pedig megvédték az elvbarátai az Európai Néppártban, de hamarosan mindkét vonatkozásban változás történhet. Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos már januárban pénzügyi szankciókat javasolhat, "néppárti körökben pedig azt mondják, nem szabad ugyanazt a hibát elkövetni, mint Silvio Berlusconi esetében: az olasz kormányfőt is alig bírálták barátai az Európai Néppártban, míg aztán az adósságválságban hagyták megbukni" - írta az FTD.

A lap véleményoldalán Veszélyeztetett Európa címmel jelent meg írás. Eszerint Magyarország az alkotmányos reform révén "eltávolodik mindentől", ami Európának fontos: a demokráciától, a jogállamiságtól, a polgári jogoktól. "Éppen ezért legfőbb ideje, hogy az EU végre növelje a budapesti kormányra gyakorolt nyomást - nemcsak jogi értelemben, hanem mindenekelőtt politikailag." Az FTD szerint Magyarországon "egy kormánypárt be akarja betonozni a hatalmát és meg akarja fosztani a változtatás esélyétől a jövendő kormányokat, sőt, az egész országot". A lap szerint az európai politikusoknak "végre össze kellene szedniük a bátorságot" ahhoz, hogy "nyíltan bírálják a magyar kormányt" és "minden rendelkezésre álló eszközzel fokozzák a nyomást az országra", hiszen "az európai értékek védelméről van szó."

A Berliner Zeitung című baloldali lap Masszív tüntetés az 'orbanizáció' ellen címmel számolt be a hétfő esti budapesti tüntetésről. A szerző, Frank Herold az ország hivatalos nevének megváltozásával összefüggésben megjegyezte: "az ország átnevezése a legártalmatlanabb paragrafus" az új alkotmányban. "Magyarország nemzetközi partnerei sokáig csak nézték Orbán üzelmeit, de úgy tűnik, türelmük időközben fogyatkozásnak indult" - írta Frank Herold, megemlítve egyebek között Hillary Clinton levelét, amelyet "páratlan diplomáciai lépésnek" nevezett. Hozzátette: Orbán az amerikai külügyminiszter aggódó levelével kapcsolatban is "közömbösséget mutatott", de már a lakossági támogatottsága is csökken, hamarosan pedig a súlyos gazdasági problémák miatt kerülhet szorult helyzetbe.

A Tagesspiegel című liberális lap Végzetes elszigeteltség címmel közölt kommentárt, amelyben a szerző, Hermann Rudolph kifejtette, hogy, Magyarország "mélyen európai ország", amelyet "Orbán végzetes elszigeteltségbe vezetett". Hozzátette: eljött az ideje annak, hogy az európai közösség "világossá tegye a tagok előtt, hogy hol van a különutak határa."

FAZ: Magyarország kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív újság a címoldalon kezdődő írásban számol be az Európai Bizottság (EB) tervezett lépéseiről Az EU nem akar Orbánnal pénzügyi támogatásról tárgyalni címmel.

Az újság a véleményoldalán is foglalkozik a magyar helyzettel. Georg Paul Hefty "Legitimitás kérdése" című írásában azt emelte ki, hogy kritikusan kell viszonyulni egy olyan politikához, amely számos vonásában egypárti hatalomra emlékeztet. Ugyanakkor kétség sem férhet ahhoz, hogy "ez az egypárti túlhatalom demokratikus választások révén jött létre." A kétharmados többség felhatalmazást ad az alkotmányozásra és törvényalkotásra. "Minden egyéb a felhatalmazottak önkorlátozásának kérdése, vagyis nem a legalitás, hanem a legitimitás kérdése."

A FAZ gazdasági rovatában Magyarország kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája címmel jelent meg kommentár. A szerző, Michaela Seiser kifejtette: a magyar kormány politikája "hadilábon áll az európai közösség némely előírásával." Erre a legutóbbi példa a jegybankra vonatkozó törvény, amellyel kapcsolatban "nyilvánvaló, hogy Orbán azért akarja az ellenőrzése alá vonni a nemzeti bankot, hogy hozzáférhessen a 35 milliárd eurós devizatartalékhoz". Az idei állampapír-kibocsátások sikere érdekében vissza kell szerezni a befektetők bizalmát, ez azonban "nehezen megy. A rendszerváltás utáni időszak mintatanulója gazdaságilag erősen visszaesett, és láthatóan nem találja a kiutat a zsákutcából".