A magyar álláspont változatlanságát rögzítő közleményt a Külügyminisztérium szerdán tette közzé, miután az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta éves bővítési csomagját, amely értékeli a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok integrációs előrehaladását.

A Külügyminisztérium közleményében üdvözli az előrehaladást, amit Szerbia az elmúlt időszakban elért. Mint megállapítják, a szerb kormány számos olyan intézkedést hozott, amellyel bizonyította érdekeltségét a csatlakozási folyamat felgyorsításában, és a tagjelölti státusz megszerzésében. Szerbia csatlakozási folyamatának előrehaladásában szomszédként és a bővítési folyamat mellett elkötelezett tagállamként Magyarország is érdekelt - hangsúlyozza a közlemény, amely azonban arra is kitér, hogy a szerb parlament által szeptember 26-án elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény "komoly aggodalmakra ad okot".

A törvény kizárja a második világháború idején Szerbiában megszállóként szolgált katonákat és örököseiket a tulajdoni kárpótlásból, akkor is, ha nem követtek el bűncselekményt. A rendelkezés a kollektív bűnösség meghaladott elvén nyugszik, és mint ilyen, diszkriminatív; ellentmond az egyetemes és uniós értékeknek és normáknak, sérti a koppenhágai politikai kritériumok terén vállalt kötelezettségeket - emelik ki, majd leszögezik: ezért a magyar álláspont változatlan.

Budapest elvárja a szerb féltől, hogy legkésőbb december elejéig oldja meg a problémát. Az Európai Tanács december 9-én csak ebben az esetben hozhatja meg a szükséges egyhangú döntést a tagjelöltség megadásáról. A Európai Bizottság véleménye, amely egyértelmű jogi helyzetet szeretne látni a rehabilitáció és az ezzel kapcsolatos kárpótlás területén, jó alap a további egyeztetésekhez - hangsúlyozza a közlemény.