Evo Morales bolíviai államfő támogatását kérte a Biztonsági Tanács nem állandó tagságának elnyeréséhez kedden New Yorkban Schmitt Pál köztársasági elnök, aki e cél elérése érdekében több megbeszélést folytatott az ENSZ Közgyűlésének 66. ülésszakán állam- és kormányfőkkel.
Morales szkeptikus a BT szerepével kapcsolatban, de a magyar államfő felhívta tárgyalópartnerének figyelmét, hogy az új tagok új szemléletet hozhatnának a világszervezet vezető testületének munkájába - mondta Schmitt Pál a találkozóról.
A két elnök közötti, spanyol nyelven folytatott megbeszélésen egyebek mellett szóba került, hogy a Magyarországon végzett mintegy 150 bolíviai diákra - akik ma kormánytényezők és vezető szerepet töltenek be a latin-amerikai ország társadalmának különböző szegmenseiben - támaszkodni lehetne a kétoldalú kapcsolatok erősítésében.
Schmitt Pál szerint Evo Morales rokonszenvet mutatott Magyarország iránt, de nem kötelezte el magát sem a Biztonsági Tanács tagságával kapcsolatos magyar törekvés mellett, sem pedig ellene.
A köztársasági elnök reményét fejezte ki, hogy a Bolíviában elfogott - az erdélyi Szovátáról származó, magyar állampolgársággal is rendelkező - Tóásó Előd ügyében igazságos ítélet születik, és kérte: ha esetlegesen elítélik, akkor a vonatkozó nemzetközi szerződések értelmében Magyarországon tölthesse le börtönbüntetését.
Tóásó Elődöt, akit terrorizmussal és fegyveres lázadással gyanúsítanak, 2009. április 16-án fogták el bolíviai kommandósok a helyi ellenzék fellegvárában, Santa Cruz városban, miután lelőtték a bolíviai születésű, bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, a szintén Szovátáról való Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. A bolíviai hatóságok azt állítják, hogy "terrorista csoportot" számoltak fel, amely többek között Evo Morales elnököt is meg akarta gyilkolni. New Yorkban a bolíviai fél kifejtette a magyar küldöttségnek, hogy az ügy rendkívül bonyolult, ezért tart olyan sokáig vizsgálata.