Hoszono Gosi a bécsi székhelyű nemzetközi szervezet főigazgatójával, Amano Jukijával tartott találkozóját követően beszélt erről. A főigazgatóval elvi megállapodásra jutottak a misszióról és arról, hogy a szakemberek októberben látogatnak Japánba. A részleteket később dolgozzák ki.

A miniszter a NAÜ éves közgyűlésének első ülésnapján bejelentette, hogy a korábban tervezettnél valamivel hamarabb, már az év végéig befejeződhet a helyreállítási menetrend második, utolsó szakasza, amikor a sérült atomerőműben pihentetett, túlhevült nukleáris fűtőanyagot száz Celsius-fok alá hűtik.

Az erőművek üzemeltetője, a japán TEPCO vállalat és a tokiói kormány július közepén jelentette be, hogy a helyreállítási menetrend a második szakaszába lép. Teljesülésének akkor hathónapos határidőt jelöltek meg. Az első szakaszban arra törekedtek, hogy a reaktorok hőmérséklete stabilan csökkenjen és mérséklődjön a radioaktív sugárzás. A második szakasz teljesülése előfeltétele annak, hogy a kiürített területekre visszatérhessenek a lakók. A miniszter azonban a sajtótájékoztatón rámutatott, hogy a feltétel teljesülése önmagában nem elegendő a korlátozások megszüntetéséhez. 

AP

 A NAÜ éves közgyűlése péntekig tart. A 151 tagállam képviselői megerősítik azt a nukleáris biztonsági akciótervet, amelyet a múlt héten fogadott el a 35 tagú irányító szerv, a kormányzótanács. A végleges akcióterv az eredeti tervezetnél jóval "puhább", ugyanis csak ajánlásokat tartalmaz az ellenőrzésekre és az információcserére, nem pedig kötelező előírásokat. Önkéntes marad többek között a NAÜ ellenőreinek fogadása is a nukleáris létesítményekben.

Az ENSZ égisze alatt működő NAÜ júniusban miniszteri szintű konferencián foglalkozott a márciusi földrengés és szökőár okozta japán nukleáris balesetek tanulságaival. A japán állampolgárságú főigazgató, akit korábban többen bíráltak, mert túl lassúnak tartották a katasztrófára való reagálását, ezen a konferencián a NAÜ szerepének az erősítését kezdeményezte. Kötelező, rendszeres ellenőrzéseket javasolt, amelyeket a szervezet szakemberei végeznének, és szigorúbb nemzetközi normákat. Több tagállam - köztük az atomhatalom Egyesült Államok, Kína, India és Pakisztán - ellenezték, hogy a NAÜ több jogosítványt kapjon.

Az arab országok az idei közgyűlésen a korábbi évekkel ellentétben nem kezdeményezik olyan határozattervezet napirendre vételét, amely Izrael nukleáris politikájával foglalkozik. Tavaly több éves sikertelen próbálkozás után az arab országok csoportja elegendő támogatót gyűjtött össze ahhoz, hogy napirendre kerüljön egy javaslat, amely felszólította volna Izraelt, hogy csatlakozzon az atomsorompó-szerződéshez (NPT). 

Az arab országok küldöttei azzal érveltek 2010-ben, hogy Izrael - feltételezett - nukleáris fegyverei veszélyeztetik a közel-keleti békét és biztonságot. Az Egyesült Államok ellenezte a javaslatot. Washington szerint a határozat ártott volna a tömegpusztító fegyverek közel-keleti betiltására irányuló átfogóbb törekvéseknek és rossz jelzést küldött volna az újraindult izraeli-palesztin békefolyamatnak. A határozati javaslatot végül 51:46 arányban, 23 tartózkodó szavazat mellett leszavazták.