A diplomata, aki hétfőn adta át megbízólevelét Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnöknek, majd ellátogatott a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) székházába, sajtóértekezletén jelezte: egyelőre nem tudja megmondani, hogy miként lesz mindez rendezve a készülő választási törvényben.

"Mi lesz a választási törvény tartalma, azt pontosan még nem tudni. Nem tudom megmondani, hogy passzív és aktív választójogot is kapnak-e azok a magyar állampolgárok, akik nem rendelkeznek tartós magyarországi lakhellyel" - jelentette ki Balogh Csaba.

Rámutatott: a választási törvény módosítására mindenképpen szükség van. Egyrészt azért, mert megnőtt azon magyar állampolgárok száma, akik nem rendelkeznek tartós magyarországi lakhellyel, másrészt azért, mert a Fidesz-KDNP koalíció megígérte, hogy 200 főre csökkenti a parlamenti képviselők számát. A nagykövetnek meggyőződése, hogy a határon túli magyar állampolgároknak jár a választójog, ahogy választójoguk van a külföldi szlovákoknak is. A kérdésről a magyar fél kész tárgyalni a szlovákokkal. 

A diplomata elmondta: a magyar fél nem haragszik a bírálatok miatt. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy amikor Szlovákia, Franciaország vagy Ukrajna módosította választási, illetve állampolgársági törvényét, szintén nem kérte ki Magyarország véleményét. Leszögezte: Magyarország a választójogi és az állampolgársági törvény módosításakor figyelembe veszi a nemzetközi jogi normákat, de szuverén módon hozza meg döntéseit.

A szlovákiai magyarokkal kapcsolatban a nagykövet úgy vélekedett: követeléseik nem túlzottak, hanem normálisak, s a szlovák kormánynak tudomásul kellene vennie: bár a magyarok kötődnek Magyarországhoz, Szlovákia lojális állampolgárai, akik azt szeretnék, hogy a politika hagyja őket békében. Megjegyezte: a szlovákiai magyar közösség helyzetét akkor lehet majd rendezettnek tekinteni, ha a szlovák parlament már nem érzi szükségét annak, hogy szinte minden ülésén a szlovákiai magyarság kérdéseivel foglalkozzon.