Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A koszovói határvita rendezésében való tevékeny szerepvállalásra kérte kedden Belgrádban Angela Merkel német kancellár Borisz Tadics szerb államfőt.
Megbeszélésük után Merkel azt hangoztatta, hogy a koszovói kormánnyal zajló párbeszéd Szerbia európai uniós integrációját szolgálja. Mint mondta: elképzelhetetlen, hogy befejeződjenek Szerbiával a hivatalos tagjelölti státus megadásáról szóló tárgyalások, s csak azután kerüljenek előtérbe a koszovói problémák. Tadics viszont leszögezte, hogy az "EU vagy Koszovó politika" ultimátumszerű, hibás és elkerülendő, nincs összhangban az európai értékrenddel.
A német kancellár arról is beszélt, hogy országa ellenzi az egyoldalú lépéseket a koszovói problémák rendezésében. Tadics szerint viszont nyilvánvaló, hogy Pristina egyoldalú lépésekkel akarja megváltoztatni a koszovói viszonyokat, s ezt a célt szolgálta a koszovói kommandósok egy hónappal ezelőtti határellenőrzési kísérlete is.
A két politikus azzal kapcsolatosan mondta ezt, hogy Pristinában jelezték: készek újabb, meg nem határozott lépéseket tenni a zömében szerbek lakta Észak-Koszovóban a Belgrád és Pristina közötti, EU-közvetítéssel folyó párbeszéd tervezett újrakezdése, azaz szeptember 2. előtt. Tadics leszögezte, hogy Belgrád világos állásfoglalást vár Brüsszeltől, s – mint mondta – elfogadhatatlan számára azoknak a "díjazása", akik erőszakhoz folyamodnak. A szerb államfő megismételte, hogy Belgrád sosem fogja elismeri Koszovó függetlenségét, de folytatni kívánja a párbeszédet Pristinával, mert csak tárgyalásokkal lehet tartós megoldást találni a koszovói problémákra.
A zömében szerbek lakta Észak-Koszovóban július 25-én válságos helyzet állt elő, miután a pristinai kormány kommandósokat vezényelt két határátkelőre, hogy érvényt szerezzen a szerb árukra kirótt behozatali tilalomnak. A koszovói kormány így akarta kiterjeszteni hatalmát a zömében szerbek lakta körzetre. Az intézkedés azonban feldühítette a helyi szerbeket, akik útakadályokat emeltek, és felgyújtották az egyik átkelőt.
Belgrád és Pristina végül a NATO (KFOR) közvetítésével megállapodást kötött, amelynek értelmében a határállomások katonai biztonsági övezeteknek tekintendők, és ott békefenntartók teljesítenek szolgálatot. Pristinai lapértesülések szerint ez a megállapodás ideiglenes jellegű, s Brüsszel azt akarja, hogy a két határátkelő kérdése is szerepeljen az EU égisze alatt folyó tárgyalások újabb fordulójának napirendjén.
