„A tehetetlen emberek végre úgy érzik, valami nagy tettet visznek véghez, és ez megrészegíti őket. A világ teljesen a feje tetejére állt, a fiatalokat hiába figyelmeztetik a hatóságok, nincs, ami visszatartsa őket, mert bármit tesznek, nincs következménye” – mondta a BBC-nek John Pitts kriminológus. A brit közszolgálati csatorna arra próbált magyarázatot találni: miért folyik immár lassan egy hete bármilyen meghatározott cél nélkül az utcai erőszak Londonban és több brit nagyvárosban. A  kriminológus szerint egészen banális okok is vannak a háttérben: a mostani zavargásokban azért is vesz részt ilyen sok fiatal, mert szünet van az iskolákban.

Kristian Skrede Gleditsch az Essexi Egyetem professzora azt nyilatkozta a Discovery News-nak, hogy ezek a lázadások az „erdőtüzekhez hasonlóan terjednek”. „Olyan, mint az erdőtűz, a legtöbb nagyon gyorsan kialszik, de van olyan is, amelyik katasztrófává növi ki magát. Ha elér egy bizonyos méretet, már önmagát táplálja és nagyon nehéz megállítani.”

"Magával ránt a tömeg"

A pszichológusok régóta állítják, hogy az egyén hajlamos elveszíteni identitását egy nagyobb csoport tagjaként. Az empátia és a bűntudat − vagyis azok a tulajdonságok, amelyek megakadályozzák, hogy bűnözőként viselkedjünk − ilyenkor gyakorlatilag megszűnhetnek. James Thompson, a University College London pszichológia tanára szerint „az erkölcs fordítottan arányos a bámészkodók számával. Ha egy csoport viszonylag nagy és névtelen, akkor lényegében bármit megtehetnek.”

Képek a londoni fosztogatásokról:

Lopott holmik lefoglalása Londonban: a "tömegnyomás" is hat a randalírozókra

AP

Van 20-30 vezető egyéniség, akik irányítják a vandálkodást, de a sok bámészkodó miatt jóval kisebb az esélye, hogy elkapják őket. Thompson elutasítja azt az elképzelést, hogy sok fosztogató csak sodródott az árral, úgy véli, hogy mindig van választási lehetőség. A fosztogatás látványa motiválóan hat azokra, akik látják, és őket is vandalizmusra sarkallhatja a pszichológus szerint.

„A fosztogató csoportokhoz később csatlakozott ’forradalmárok’ gyakran sokszor ismerőseik nyomására jelennek meg a helyszínen, csak a 'buli' kedvéért, és nem azért, mert egyetértenek az eredeti indokokkal” − nyilatkozta a Discovery News-nak Jack Levin a northeasterni egyetem kriminológia- és szociológiaprofesszora. (Mint ismert, a zavargások először Tottenhamben törtek ki a 29 éves Mark Duggan halála miatt, aki máig tisztázatlan körülmények között vesztette életét rendőri igazoltatás közben.)

Lance Workman pszichológus is megpróbált magyarázatot találni a történtekre, szerinte a mintakövetésnek is fontos szerepe van a fosztogatásokban. „Ha a tömeg látja, ahogy az emberek kisétálnak az üzletekből lopott tévékkel és edzőcipőkkel a kezükben, azt gondolják, hogy ők miért ne tehetnék?” Levin szerint „kétségbeesett emberekről van szó, akik elvesztették a bizalmukat a politikában”, így inkább az utcára mennek, arról nem is beszélve, hogy „divatos lett olyan kisebb események miatt is lázadást szítani, mint egy focicsapat sikere vagy bukása”. Nyár elején emlékezetes volt, hogy még egy olyan békés városban is, mint Vancouver, súlyos zavargások törtek ki, miután a helyi jégkorongcsapat elveszítette az NHL döntőjét.

Futballhuliganizmus "nagyban"

A zavargások természete tehát a brit szakértők szerint is a futballhuliganizmushoz hasonlítható leginkább. Tony O'Reilly, korábbi Manchester United huligán szerint is vannak hasonlóságok a mostani események és a futballbűnözés között. „A harsogó tömeg izgalmához semmi sem hasonlítható, nagyon magával ragadó tud lenni egy ilyen csoportos élmény”. A motiváció tehát főleg az izgalom, az „ingyencuccok” pedig a bónusz.

Az elmúlt napok londoni képei között gyakran látni a feltört boltokból hónuk alatt síkképernyős tévékkel kisétáló embereket, sokan arra sem figyeltek, hogy eltakarják az arcukat, miközben kipakolták a sport- vagy elektronikai szaküzleteket. Sőt, olyan is akad, aki büszkén mutogatja szerzeményeit valamelyik közösségi portálon – írta a BBC.

Nagyítás-fotógalériánk a londoni zavargásokról - Kattintson a képre!

AP

Paul Bagguley szociológus szerint „valószínűleg ezek az emberek más körülmények között nem loptak volna. Azonban vannak olyan helyzetek, ahol az általános szabályok nem érvényesek”.

Ha összehasonlítjuk a zavargásokat az 1981-as lázadásokkal, akkor megfigyelhetjük, hogy a technológiai forradalom miatt 2011-ben már sokkal több „zsákmányt” tudnak ejteni a felkelők, ezért is nevezhető a „fogyasztói társadalom zavargásainak”. John Pitts szerint a zavargások „nagyon összetett események”, és nem egyszerű „gengszterkedés”, a háttérben ott van a fiatalok munkanélkülisége, az oktatási lehetőségek korlátja és a jövedelmi különbségek is. Bár az események katalizátora Mark Duggan halála volt, a háttérben más problémák húzódnak.

A lázongók legtöbbje rossz anyagi körülmények között él, nincs karrierjük, amelyre gondolniuk kellene, csalódottak, dühösek és ilyen helyzetben könnyen eljutnak odáig, hogy valami szörnyűséget tegyenek.