Rosztam Kászemi tábornok szerepel az Egyesült Államok, Ausztrália és az Európai Unió szankciós listáján, amelyre a vitatott iráni atomprogrammal gyaníthatóan kapcsolatban álló személyek kerülnek fel. Kászemi ellen nincs érvényben beutazási tilalom, így olajipari miniszterként szabadon utazhat és vehet részt nemzetközi tanácskozásokon. 

A parlamentben fölényes többséggel - 216-22 arányban hét tartózkodás mellett - szavazták meg a tábornok kinevezését. Néhányan azonban ellenkezésüknek adtak hangot, mondván, hogy kockázatos lépés még tovább bevonni a Forradalmi Gárdát nem katonai ügyekbe.

"A rendszernek nem áll érdekében a gárdát, mint katonai erőt, integrálni a politikai és a gazdasági hatalomba. A szomszédos országokban a katonatisztek elhatárolódnak a politikától és a hatalomtól, Iránban viszont ennek ellenkezőjét látjuk" - fejtegette Ali Motahari képviselő, akinek felszólalását a keményvonalas honatyák dühödten fogadták. "Halál Amerikára" - üvöltötték többen.

Kászemi tábornok a miniszteri tisztség átvételével egyidejűleg lemond a Forradalmi Gárdában betöltött posztjáról. Ő volt a Forradalmi Gárda ellenőrzése alatt álló legjelentősebb cég, a Hatam al-Anbiá nevű gépipari vállalat vezetője. E cég jelenleg a legjelentősebb vállalkozó az iráni kormányzati projektekben. Miután 2005-ben Mahmúd Ahmadinezsád - aki maga is a gárdában szolgált - került az államfői tisztségbe, felgyorsult a Forradalmi Gárda "beszivárgása" a civil életbe. 

Hatalmas katonai erejének tetejében a Forradalmi Gárda óriási katonai alapú konglomerátummá vált, amely az utóbbi években az élet minden területére kiterjedő gazdasági és politikai hálózatot hozott létre. A gárdához kapcsolódó cégek rendszeresen kapnak busás hasznot hajtó szerződéseket az olaj- és gáziparban, valamint az agrárszektorban. Autógyáraik és építkezési cégeik vannak, újságokat adnak ki, olajmezőket működtetnek, s egyre inkább befurakodnak a parlamentbe, a gárda némely vezetői tartományi kormányzói és miniszteri posztra kerültek.