A döntést azt követően hozták meg, hogy Dalia Grybauskaite litván elnök rendkívüli ülést hívott össze, amelyen rész vettek az ügyészség, a külügy- és az igazságügyi-minisztérium képviselői.

Az államfő szóvivőjének tájékoztatása szerint a történtekről tiltakozó jegyzéket adnak át Ausztria vilniusi nagykövetének, az ügyről tájékoztatják az Európa Unió vezető szerveit is. Vilnius azt nehezményezi, hogy Ausztriában szabadon engedtek egy 62 éves oroszt, aki ellen tavaly óta nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. A vád szerint Mihail Golovatov a vilniusi tv-torony elleni 1991. januári ostromot végrehajtó Alfa szovjet különleges egység parancsnokaként felelős 14 ember haláláért. A szovjet egységek 1991. január 13-án hajnalban megostromolták a vilniusi tv-tornyot, amelybe rendszerellenes, Litvánia függetlenségét követelő ellenzékiek vették be magukat. Az akcióban 13 fegyvertelen civil - és baráti tűzben egy szovjet katona - vesztette életét, csaknem 700-an megsebesültek. 

A "véres vasárnapként" is emlegetett ostrom ügyében elítéltek hat litvánt, akik a szovjet időszakban magas beosztást töltöttek be. Vádat emeltek még 21 orosz és két fehérorosz állampolgár ellen is, de őket Moszkva és Minszk nem hajlandó kiadni Litvániának. Vilnius azzal vádolja Ausztriát, hogy semmibe vette az európai szolidaritást egy olyan ügyben, amely nagyon fontos Litvániának. Az osztrák hatóságok ugyanakkor közölték, a litván fél által eléjük tárt bizonyítékok nem voltak egyértelműek, ezért bocsátották szabadon az orosz állampolgárt. 

A litván tömegtájékoztatási eszközök beszámolója szerint Golovatov pénteken Bécsbe érkezésekor a repülőtér tranzitvárójában - gyakorlatilag még nem osztrák területen - értesült arról, hogy mi vár rá. Ezt követően döntött úgy, hogy visszatér Moszkvába. A balti ország 1990 márciusában nyilvánította ki függetlenségét, amelyet a Szovjetunió csak négy hónappal a szövetségi állam hivatalos megszűnése előtt, 1991 szeptemberében ismert el.