Csütörtöki brüsszeli sajtóbeszélgetésén az uniós végrehajtó testület illetékese az eredmények közül kiemelte a Horvátország EU-taggá válására vonatkozó megállapodást. A csatlakozási tárgyalások lezárását áttörésnek nevezve megemlítette azt az álláspontját is, hogy Horvátország már korábban legalább annyira felkészült volt az uniós tagságra, mint a 2007-ben az EU-hoz csatlakozott Bulgária és Románia, de geopolitikai okokból hosszabb utat kellett megtennie. 

A magyar biztos hangoztatta: az uniós szabadalomról szóló megállapodást, a Duna-stratégia megteremtését, a roma keretstratégia kidolgozását is méltán emelik ki az elnökség számos más eredménye közül. Andor László úgy vélte: az elnökség kezdete nehéz volt a megelőző hónapokban hozott magyar jogszabályokkal kapcsolatban felmerült kérdések miatt, de ezek valószínűleg nem befolyásolják az elnökségi munkára általában vonatkozó értékeléseket. Mint fogalmazott, érezhető a különbség a magyar elnökség kezdetekor tapasztalható és a mostani, a lengyel elnökség elején uralkodó légkör között. Emlékeztetett: több alkalommal a brüsszeli bizottságnak is elemeznie kellett, hogy a magyar szabályozás megfelel-e az uniósnak, és "ez nehéz helyzeteket is teremtett". De sikerült elérni, hogy ezek az esetek ne érintsék a Magyarország elnökölte Tanács munkáját - tette hozzá.

A biztos hangoztatta: fontos volt az elnökség az ország megítélésének szempontjából is, hiszen ezen is múlik, hogyan látják az adott tagállamot az unión belül. Kijelentette, hogy a diplomácia és az elnökségért felelős szakmai csoport sokáig készült erre a feladatra, sok munkát fektetett bele. Az eredmények magukért kell, hogy beszéljenek - hangoztatta.

A félév alatt tárcáját érintő legfontosabb témák közül Andor László kiemelte az évtized végéig szóló uniós versenyképességi és foglalkoztatási stratégiához (EU 2020) kapcsolódó fejleményeket, az uniós gazdasági koordináció terén elért eredményeket (beleértve a tagországok foglalkoztatási politikájának terén tett koordinációs lépéseket), a romastratégia elfogadását, valamint a szegénység felszámolása ellen tett erőfeszítéseket.

Kitért a biztos arra is, hogy a nemzetközi gazdasági válság okozta kihívások és az azok leküzdését célzó erőfeszítések még mindig fontos szerepet játszanak az unió és a tagországok tevékenységében, beleértve a foglalkoztatási és szociálpolitika területét is. Rámutatott annak jelentőségére, hogy a válság nyomán felgyorsult az együttműködés szorosabbá tétele az uniós országok és intézmények között.

A következő időszak legfontosabb teendői közé sorolta Andor László a nyugdíjreformokkal foglalkozó bizottsági javaslatcsomag, az úgynevezett fehér könyv elkészítését. Sikernek nevezte a témáról tavaly készített "ötletgyűjteményről" (zöld könyvről) folytatott konzultációsorozatot, amelynek eredményei alapján elkészülhet a - mint fogalmazott - "kezdeményezések hosszú listáját" magában foglaló fehér könyv.

A témával kapcsolatos legérzékenyebb pontokként a biztos a nyugdíjalapokkal kapcsolatos szabályozást és a nyugdíjak hordozhatóságára vonatkozó előírásokat említette. Andor László további kiemelt feladatnak mondta, hogy szintén a következő hónapokban esedékes a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata.