Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az eurózónán kívüli EU-tagországokat is arra kérhetik, szálljanak be a görög gazdaság megmentésének finanszírozásába - lényegében erről szól az a javaslat, amelyről a csütörtöki és pénteki brüsszeli uniós csúcson is szó eshet. A javaslatról Orbán Viktor beszélt egy keddi tévéinterjúban.
"Az EU-ban az államadósság mértéke nyolcvan százalék körül van, ott ahol Magyarországé, és a legtöbb ország esetében folyamatosan és meredeken emelkedik. Most azt a javaslatot is bedobta valaki a héten sorra kerülő miniszterelnöki csúcs témái közé, hogy a görögök megmentése érdekében ne csupán az eurózónához tartozó államok fizessenek be összegeket, hanem azok az országok is vállaljanak a terhekből, amelyek nem tagjai az eurózónának" - mondta a kormányfő a TV2-nek adott keddi interjújában.
"Nem direktbe kellene befizetni, hanem az EU-ból érkező forrásokat kellene megkurtítani bizonyos százalékban, tehát kevesebb pénz érkezne például Magyarországra, hogy inkább Görögországba menjen. Erről egy nagyon nagy vita várható a következő hetekben, hónapokban" - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök arról nem beszélt, kitől származott a javaslat, és az interjúban nem tértek ki arra sem, hogy a terv - ha valóban elfogadják - esetlegesen hogyan befolyásolhatná a magyar gazdaságot.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kedden azt mondta, hogy az európai költségvetésből is el kellene különíteni összegeket Görögország növekedési pályára állításának finanszírozására. "Szeretném felkérni az Európa Tanácsot annak megvitatására, hogy mi mindent tehetnénk még Görögországért a konszolidáción túl a versenyképesség javítása és a munkanélküliség leküzdése érdekében" - mondta Barroso egy sajtókonferencián.
Görögország az európai kohéziós program keretében férhet hozzá uniós forrásokhoz. "Olyan területekre kell koncentrálni a támogatást, ahol a legnagyobb hatékonysággal lehet felhasználni, a versenyképesség javítására és a munkanélküliség csökkentésére. Összehangolt módon kell eljárni, és meg kell találni a lehetőséget a támogatás mihamarabbi kifizetésére annak érdekében, hogy Görögország a lehető leghamarabb hasznosítani tudja" - mondta Barroso, aki az egymilliárd eurót is megközelítő közvetlen - azaz a kohéziós alapokból való - uniós támogatás lehetőségét vetette fel.
A javaslat nem csak az eurót még nem használó kelet-európai tagállamokat érintheti, hanem olyan nyugat-európai országokat is, amelyek korábban kimaradtak az eurózónából - például Nagy-Britanniát, Svédországot vagy Dániát. Az EU harmadik legnagyobb gazdaságának számító Nagy-Britannia például nem fog beszállni újabb görög mentőcsomagokba - erről a Wall Street Journal szerint David Cameron kormányfő beszélt a Barrosóval lezajlott keddi megbeszélései után. A teljes képhez hozzátartozik, hogy Nagy-Britanna az IMF tagjaként a Görögországnak nyújtott IMF-hitel finanszírozásában viszont részt vesz.
A görög parlament ma hajnalban bizalmat szavazott az ország kormányának, így a kabinet meghozhatja azt a rendkívül kemény megszorító intézkedéscsomagot, amely előfeltétele annak, hogy megkapja a külföldi hitelcsomag 12 milliárd eurós újabb részletét. A hitelrészletből 8,7 milliárd eurót az EU (elsősorban az euróövezeti országok csoportja) biztosít, a közös program másik résztvevője, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig 3,3 milliárd eurót tesz hozzá.
A 17 érintett EU-tagállam pénzügyminiszterei hétfőn hajnalban Luxembourgban véget ért találkozójukon szigorú takarékossági intézkedésekhez kötötték a 12 milliárd eurós hitelrészlet folyósítását, és ahhoz, hogy a görög parlament döntsön a pénzügyi reformról szóló törvényekről. Ezek várhatóan június végéig megtörténnek, így Athén július közepéig hozzájuthat a hitelrészlethez.
