Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Feszültséget szül a román közigazgatás átalakítása
Megállapodás nélkül álltak fel az asztal mellől kedden a román kormánykoalíciót alkotó pártok, amelyek egyebek között Románia területi-közigazgatási átszervezéséről folytattak megbeszéléseket Traian Basescu államfővel.
A tárgyalások után az államfő a médiának elmondta: a kormánykoalíciót alkotó Demokrata Liberális Párt (PD-L), valamint a koalíciót támogató, független honatyákat magában foglaló Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) támogatja a jelenlegi nyolc gazdasági fejlesztési régió megyékké való átalakítását.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a nem magyar nemzeti kisebbségek parlamenti frakciója azonban nem ért egyet ezzel a tervvel. A szociáldemokratákból, liberálisokból és konzervatívokból álló ellenzéki Szociál-Liberális Szövetség (USL) szintén élesen ellenzi a Basescu és a PD-L által szorgalmazott közigazgatási átalakítást.
Basescu szerint jelenleg több közigazgatás-átszervezési változatot elemeznek, az RMDSZ, valamint a nemzeti kisebbségek frakciója hétfőig alakítja ki álláspontját ebben a kérdésben. Az államfő nem árult el részleteket arról, hogy milyen változatokról van szó, csak annyit mondott, hogy valamennyi jobb Románia számára, mint a jelenlegi 41 megyét magában foglaló felosztás.
Basescu szerint a kormánykoalíciót alkotó pártokkal folytatott megbeszélést építő szellem jellemezte. Szerinte mindenki arra törekszik, hogy Románia ne kerüljön újabb politikai válságba, mert az a törékeny gazdasági egyensúlyt veszélyeztetheti.
Az RMDSZ azért ellenzi a nyolc óriásmegye kialakítását, mert a magyarok által többségben lakott vidékek jelentős román többségű közigazgatási egységhez tartoznának a PD-L és az államfő által korábban ismertetett változat szerint. A romániai magyarság csaknem felét tömörítő Hargita, Kovászna és Maros megyét Brassó, Szeben és Fehér megyékhez csatolnák az új közigazgatási beosztás szerint, így az új közigazgatási egységen belül a magyarok számaránya a 30 százalékot sem érné el. A szintén jelentős magyar lakosságú Szatmár, Bihar és Szilágy megye Kolozs, Máramaros és Beszterce-Naszód megyével alkotna új közigazgatási egységet, amelyben a magyar lakosság számaránya a 20 százalékot sem érné el.
Az ellenzéki szövetség az államfővel folytatott tárgyaláson szakértői kormány felállítását és már az idén előre hozott választások kiírását javasolta, amit Basescu élesen elutasított.
