Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Már biztosan nem teljesül a magyar EU-elnökség egyik kiemelt célja, nevezetesen, hogy Románia és Bulgária ez év közepétől beléphessen az Európai Unió belső határoktól mentes, úgynevezett schengeni övezetébe. Eközben finisbe érhet a horvát csatlakozás ügye.
A magyar elnökségi program szerint eredetileg erről márciusban kellett volna dönteniük az uniós belügyminisztereknek, de lényegében már az induláskor kiderült, hogy egy sor tagállam ódzkodik az övezet bővítésétől, elsősorban azért, mert nem biztos benne, hogy Szófia megfelelően képes védeni a Görögországgal és Törökországgal közös határszakaszait az illegális bevándorlók ellen, a két tagjelölt beléptetésének pedig csak egyidejűleg van értelme. Bár az Európai Parlament szerdán nagy többséggel Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának támogatása mellett szavazott, az uniós képviselőháznak ebben az ügyben csak konzultatív hatásköre van, a kérdésről való döntés joga a tagkormányokat tömörítő tanácsé, és a határozathoz egyhangú szavazásra van szükség.
A magyar elnökség utolsó, mai – Pintér Sándor vezette – belügyi tanácsülésén az előzetes információk szerint a tagállamok kimondják, hogy technikai értelemben Románia és Bulgárai felkészült a schengeni belépésre (műszakilag megfelelően védik az EU külső határainak számító szárazföldi, tengeri és légi határszakaszaikat, képesek kezelni a közös schengeni számítógépes rendszert és garantálni a megfelelő adatvédelmet), de belépési dátumot mégsem kap a két ország, mert Franciaország, Németország, Finnország, Svédország, Belgium és Hollandia attól tart, hogy – különösen Bulgáriában – a határrendészeti szervek megvesztegethetőek, és a schengeni adatbázis a szervezett bűnözői körök kezébe kerülhet.
Romániát és Bulgáriát az EU-hoz való 2007-es csatlakozása óta a belépési dokumentumba foglalt megfigyelési rendszer alatt tartja az Európai Bizottság, amely fél évente hoz nyilvánosságra jelentést a bolgár és a román igazságügyi rendszer reformjában, valamint a két tagállamnak a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban tett előrelépéseiről. A legutóbbi, februári jelentés még számos hiányosságot említett e téren. A következő jelentés szeptemberben aktuális, az illegális bevándorlásra különösen érzékeny tagállamok legfeljebb abba mennének bele, hogy legkorábban e jelentést követően – már a következő, lengyel elnökség idején - vegyék elő újból a román és bolgár schengeni csatlakozás ügyét. A nehézségeket érzékelő magyar elnökség egy korábban kiszivárgott áthidaló elképzelése szerint a Bukaresti és Szófiai repülőtér korábban belépne Schengenbe, a belső szárazföldi határokat viszont csak később törölnék el – ez a megoldás azonban nyilván sújtaná az erdélyi magyarokat, hiszen továbbra is fennmaradna az ellenőrzés a magyar-román határon. Egyelőre nem tudni, hogy az óvatosabb tagállamok egyáltalában vevők-e erre a köztes megoldásra.
Míg a román-bolgár schengeni belépés ma várhatóan eldől, holnap megkezdődik a magyar EU-elnökség másik kiemelt céljáért, Horvátország csatlakozási tárgyalásainak lezárásáért folyó harc végjátszmája. Kiszivárgott információk szerint a pénteken nyilvánosságra kerülő jelentésében az Európai Bizottság javasolni fogja a tagállamoknak, hogy 2013 július 1-jei hatállyal vegyék fel Horvátországot az EU 28-ik tagállamaként, és ennek érdekében beterjeszti a magyar elnökség asztalára annak a négy tárgyalási fejezetnek az uniós közös álláspont-tervezetét, amely a 35 fejezetből még hátra van. A bizottság ezzel annak a kritikának megy elébe, miszerint a közös álláspont-javaslatok elkészítésének lassításával szándékosan akadályozza, hogy a horvát csatlakozási tárgyalásokat még a júniusig elnöklő magyar kormány zárhassa le.
A labda viszont ettől kezdve már a magyar elnökség asztalán pattog, amelynek közvetítenie kell Zágráb és a huszonhetek között. Némileg hasonlóan a román és a bolgár esethez, egy sor tagállam feltételül szabná Horvátország tagságához valamiféle közösségi korrupcióellenes monitoring-rendszer életbe léptetését. Mivel az efféle megfigyelést nemcsak Bukarestben és Szófiában tartották diszkriminatívnak, hanem Zágrábban is ellenállást váltana ki, az Európai Bizottság a hét elejént bejelentette, hogy ezentúl kétévente az egész EU-ra nézve jelentést hoz majd nyilvánosságra a tagállamok korrupcióelleni intézkedéseiről. Az első ilyen értékelés éppen 2013-ben várható, szakértők ebből arra következtetnek, hogy Románia és Bulgária schengeni belépése is tolódhat esetleg még két évet.
