Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Tagállamok egy csoportja további biztosítékokat akar, mielőtt végleg rábólintanak Horvátország csatlakozására. Ennek ellenére, leírva ugyan még nincs, de 2013 júliusától 28 tagúvá bővülhet az Európai Unió.
Továbbra is megosztottak a tagállamok a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása kapcsán. Diplomáciai források szerint a Bulgária és Románia belépésének hibáiból tanulva tagállamok egy csoportja a felvételt követően is működő monitorozási rendszert szeretne felállítani a horvátokra vonatkozóan. A hvg.hu forrásai szerint a németek, a britek, a hollandok, a belgák és a dánok szeretnék elkerülni a két legutóbb a klubba bebocsátást nyert államban történteket, ahol egyebek mellett a korrupció elleni küzdelem és az igazságszolgáltatás javítása megtorpant a csatlakozási szerződés aláírását követően. A fenti öt ország ezért a tárgyalások lezárásához szükséges feltételek teljesülése mellett egy a feltételeket az EU taggá válás után is ellenőrző mechanizmust léptetne életbe elsőként a horvátok kapcsán.
Hogy áll a fejezetek lezárása? |
Tavasz óta huszonhétről harmincra nőtt a “lezárt” fejezetek száma és a folyamatot jól ismerő források lapunknak úgy vélekedtek: hogy a fennmaradó versenyügyi, igazságügyi és alapjogi valamint halászati fejezetek lezárására a jelen politikai passzátszelek mellett jó esély van június végéig. A tagállam jelöltekkel folyatott tárgyalások során mindig utolsónak hagyott költségvetési és “egyéb ügyek” fejezetek lezárásához azonban szakértők szerint csatlakozási céldátum kijelölése szükséges. A megújult politikai elszántság ellenére a Transparency International a külügyminiszterek ülése előttre időzített jelentésében arra figyelmeztet, hogy nem egyértelmű a politikai akarat a korrupció elleni küzdelem terén számos kulcskérdésben Horvátországban. |
A monitor rendszer alapja negyedéves jelentések közzététele lenne, rossz eredmények esetén pedig a tagállamok többségének szavazata nyomán egy évvel elhalaszthatnák a csatlakozást, illetve lassíthatnák az aspiráns országnak juttatott pénzügyi támogatások kifizetését.
Ezzel együtt megfordulni látszanak a politikai fuvallatok Horvátország ügyében. Két hónappal ezelőtt a csatlakozási tárgyalások folyamatát közelről követők már lemondtak róla, hogy még Magyarország európai uniós soros elnöki féléve alatt sikerül lezárni azokat az adriai országgal. Azóta azonban diplomáciai források szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek sikerült megnyernie Angela Merkel német kancellárasszony támogatását, aki újult erővel igyekszik előre lendíteni politikai szinten a horvátok ügyét.
Márciusban a csatlakozási tárgyalásokért az EU részéről felelős Európai Bizottság még arról írt a Zágráb vonatkozásában kiadott jelentésében, hogy ugyan jelentős előrelépéseket ért el az alapjogok szavatolásában és az igazságügyi reformok terén, de jelentős teendők állnak előtte továbbra is a korrupció elleni küzdelemben, a háborús bűnösök elítélésében és a menekültek helyzetének javítása terén is.
A napokban azonban Stefan Füle bővítési biztos a tavaszi EB jelentés óta eltelt két és fél hónap kapcsán úgy vélekedett, hatalmas előrelépés történt. Egyebek mellett több magas szintű korrupcióval kapcsolatos ügy felgöngyölítése indult meg, új szabályokat léptek életbe a bírói kinevezésekre vonatkozóan és jobb lakhatási körülményeket biztosít a zágrábi kormány a visszatérő egykori menekültek számára. Ezek alapján horvát újságíróknak nyilatkozva Füle kijelentette, lehetségessé vált a csatlakozási tárgyalások lezárása.
A Huszonhetek külügyminisztereinek hétfő esti brüsszeli vacsoráján a bővítési biztos forrásaink szerint azt mondta: Zágráb az utolsó métereket futja a csatlakozásig. Az uniós biztos több miniszter egybehangzó állítása szerint nagyon pozitív volt a horvát kilátásokat illetően a minisztereknek adott tájékoztatása során. A cseh külügyminiszter Karol Schwarzenberg szerint ennek ellenére szomorú látni, hogy még mindig vannak a horvátok belépését ellenző államok. Támogatólag nyilatkozott Mikuláš Dzurinda szlovák külügyminiszter a vacsorán ahol a miniszterek többsége úgy vélekedett, eljött az ideje, hogy lezárják a trágyalásokat. A vacsorát vezető Martonyi János külügyminiszter bizakodásának adott hangot a tárgyalások magyar elnökség alatti lezárása kapcsán, de visszautasította még a találgatásokat is annak lehetséges időpontjára vonatkozóan.
Mint utóbb kiderült, a miniszterek a vacsorán megállapodtak informálisan, hogy nyilvánosan még nem beszélnek a lehetséges csatlakozási időpontról. Mindezt azután, hogy a hét végén elsőként a német Welt am Sonntag című vasárnapi lap tette közzé egy magas rangú brüsszeli diplomatára hivatkozva, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozás kapcsán a 2013 július 1-jét javasolják céldátumként Horvátországnak.
A volt Jugoszlávia utódállamai közül Szlovénia után másodikként a közösségi tagágra váró Horvátország lakossága erősen megosztott az EU-s perspektíva tekintetében. A már korábban kevesebb, mint a lakosság fele által támogatott csatlakozás ügyét azonban a nemzeti hősként ünnepelt Ante Gotovina tábornok egy hónappal ezelőtti 24 éves börtönbüntetésre ítélése a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) által tovább rontott a helyzeten. Akkor a válaszadók mindössze 23 százaléka támogatta az EU csatlakozást.
A Jutarnji List című napilap friss felmérése szerint 52 százalék van a közösségbe lépés mellett. A horvát újság felmérése alapján inkább érzelmi volt a mélyrepülése a támogatottságnak Gotovina elítélése után, mostanra azonban egyre többen látják be, hogy nem az EU hibás a volt tábornokra kirótt különösen szigorú ítélet miatt.
Folk György/Brüsszel
