Egyes hírek szerint a tüntetések kezdete óta ez volt a leghevesebb összecsapás a jemeni fővárosban: a két tábor harckocsikkal, gépfegyverekkel és aknavetőkkel is lőtte egymást, épületeket robbantva fel és kormányirodákat lobbantva lángra.

A felkelők verziója szerint a lövöldözést az váltotta ki, hogy a biztonsági erők és kormány hívei a legtekintélyesebb törzsi vezető, az ellenzéki Szadik al-Ahmar sejk rezidenciája elé vonultak, kiprovokálva ezzel a házat őrző fegyveresek közbelépését. A fővárosi rendőrség információi szerint viszont al-Ahmar sejk emberei megtámadták egy iskolát, s ekkor avatkoztak be a rendfenntartó erők. A belügyminisztérium pedig az állítja, a törzsi vezető támogatói a nemzeti hírügynökség központját és más épületeket kezdtek el megostromolni. A hiteles információk megszerzését nehezíti, hogy minden utcát lezártak, amely az összetűzések helyszínéül szolgáló negyedbe vezet.

Az összecsapások előtt egy nappal az államfő ismét kihátrált az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) által kidolgozott hatalomátadási tervezetből, megkérdőjelezve ezzel a három hónapja húzódó válság békés megoldásának lehetőségét. Az ellenzék ennek hatására hétfőn úgy határozott, fokozni fogja a rezsimellenes tüntetések számát és nagyságát. "Az egyetlen lehetőségünk, hogy fokozzuk a békés lázadás erejét és addig szorítjuk a hurkot a rezsim körül, amíg meg nem fullad" - mondta Mohammad Kahtan, a jemeni parlament ellenzéki koalíciójának szóvivője. "A hatalom az erőszak irányába próbálja terelni a dolgokat, de nem fogja tudni háborúba taszítani az országot" - hangsúlyozta.

A GCC tervének összeomlása után azonban szakértők szerint nem maradt sok lehetőség az eddig már legalább 181 halálos áldozatot követelő konfliktus békés megoldására. "Az egyik lehetséges forgatókönyv, hogy addig folytatódik a kötélhúzás a kormány és az ellenzék között, amíg valamelyik felül nem kerekedik. A másik pedig a polgárháború" - elemezte a helyzetet Ibrahim Sarkieh, a Brookings Doha Center szakértője.