A szlovák adatvédelmi biztos ugyanis pénteken megkérdőjelezte, hogy valóban anonim-e a cenzus. A hivatal álláspontja szerint az a számkód, amelyet a kitöltött adatlapra kell ragasztani, lehetőséget ad az egyes személyek azonosítására. A hivatal ezért felszólította a számlálóbiztosokat, hogy ne követeljék az emberektől ennek a számkódnak a felragasztását a kérdőívekre. 

A szlovák statisztikai hivatal azonnal reagált, és visszautasította az állításokat. Közlése szerint a számkód csak annak bebiztosítására szolgál, nehogy valaki bármilyen oknál fogva is kétszer töltse ki az adatlapokat. A statisztikai hivatal hangsúlyozta: az adatokat bizalmasan kezelik, és azok nem juthatnak illetéktelen kezekbe.  

A népszámlálási adatlapok szétosztását számos helyen káosz jellemezte, de a problémákat végül megoldották. Kelet-Szlovákiában például több magyarlakta településen csak szlovák adatlapokat kaptak a lakosok, míg voltak olyan szlovák települések, ahol kevés volt a szlovák kérdőív, s azok helyett magyar nyelvűek álltak rendelkezésre.  

A mintegy 40 százalékban magyarok lakta Szepsibe (Moldava nad Bodvou) például nem érkeztek meg a magyar nyelvű formanyomtatványok, s csak 11 000 darab szlovák nyelvűt kaptak. Zupcan Tímea, a szepsi városi hivatal munkatársa elmondta: a kassai megyei hivataltól kértek segítséget, így 5000 darab szlovák nyelvű nyomtatványt magyarra cseréltek. Később azonban kiderült, hogy a fennmaradó 6000 darab szlovák nyomtatvány kevés, így további 2000 darabot kellett belőle rendelni.

A Sme című napilap értesülései szerint a Kassa-vidéki járásban Komaróc (Komárovce) településen szlovák nyelvű nyomtatványból volt kevés, pedig a 400 lelket számláló falu lakosainak megközelítőleg a fele szlovák nemzetiségű.

Az idei népszámlálás költségeit a hatóságok több mint 30 millió euróra teszik. Az adatlapokat most első ízben az interneten is ki lehet tölteni és be lehet küldeni a statisztikai hivatalba. A cenzus első részeredményeit az őszre ígérik az illetékesek.