Az új alkotmány mérföldkő a magyar jogállamiság fejlődésének történetében, különösen az emberi jogok tekintetében, a diktatúrából a demokráciába való átmeneti időszak végét jelképezi - jelentette ki Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerdán Genfben, amikor az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában beszámolt az emberi jogok magyarországi helyzetéről. Az államtitkár hangsúlyozta: az új alaptörvény szilárd alapot nyújt egy joguralmon alapuló virágzó ország működéséhez, erősíti az alapvető emberi jogok védelmét azzal, hogy tartalmazza az Európai Unió alapjogi kartájának, az egyik legátfogóbbnak tekintett modern emberi jogi katalógusnak a rendelkezéseit.

A meghallgatásra érkezett húsztagú magyar kormányzati delegációt vezető Balog Zoltán leszögezte, hogy az emberi jogok és alapjogok nemzetközi védelme és előmozdítása fontos szerepet játszik a magyar külpolitikában. Kijelentette, reméli, hogy a jelenlegi felülvizsgálat erősíti majd az emberi jogok helyzetét Magyarországon.

Az Emberi Jogi Tanács úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálati (UPR) ülésén Magyarország emberi jogi kérdéseit, illetve az azokkal összefüggő koncepcióit és intézkedéseit vizsgáltak meg a. Ezt a felülvizsgálatot a UPR keretében a világszervezet mind a 192 tagállamánál elvégzik. Az ENSZ 2008-ban indította el a UPR-t; a vizsgálat az összes emberi jogi területre kiterjed, értékeli a fejlődést, feltárja a hibákat és ajánlásokat fogalmaz meg az emberi jogi helyzet javítása, a nemzetközi együttműködés erősítése céljából.

Több ország is aggódik a romák helyzete miatt

Svájc képviselője elfogadhatatlannak nevezte a romák megfélemlítését és azokat az erőszakos cselekedeteket, amelyeket egy szélsőjobboldali milícia követetett el Gyöngyöspatán. Elismerte, hogy a magyar kormány már tett lépéseket ez ügyben, ennek ellenére azt javasolta, Magyarország vizsgálja felül büntetőjogi szabályozását a nemzeti, vallási és etnikai kisebbségek védelme érdekében. Sürgette a kormányt: mihamarabb dolgozzon ki akciótervet a rasszista erőszak megakadályozására, hogy a sérülékeny csoportok, köztük kiemelten a romák békében, biztonságban és méltóságban élhessenek.

Franciaország küldötte is üdvözölte, hogy Magyarország lépéseket tett a roma kérdés kezelésére, de kijelentette, aggodalmat kelt, hogy romák a közelmúltban is szélsőséges félkatonai csoportok célpontjai voltak. Kifogásolta, hogy az új alaptörvény nem tiltja egyértelműen a halálbüntetést, valamint azt, hogy az alkotmány 15. cikke nem tesz említést a szexuális orientáció alapján elkövetett jogsértésekről.

Orbán Viktor Berlinben

AP

Csehország sürgette, hogy a romák elleni erőszakos cselekményeket a hatóságok hatékonyan vizsgálják ki és az elkövetőket állítsák bíróság elé. A romákkal szembeni diszkrimináció és erőszak elleni hatékonyabb fellépést kért Magyarországtól többek között India, Ausztria és Norvégia. Utóbbi kifejezte aggályait azzal kapcsolatban, hogy az új alkotmány összhangban van-e Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

Az államitkár szerint egyes kérdések "lerágott csontok"

Németország képviselője aggodalmát fejezte ki az új magyar alkotmánnyal és a médiatörvénnyel kapcsolatban. A német nagykövet kijelentette, hogy országa elismeri Magyarország 1989-ben játszott történelmi szerepét. Hozzátette, Magyarország az Európai Unió soros elnökeként kitűnő munkát végez az emberi jogok területén. A diplomata ugyanakkor a magyarországi emberi jogi helyzettel kapcsolatban két kérdéssel és egy javaslattal fordult a magyar delegációhoz.

Első kérdése kapcsán megjegyezte, a magyar kormány az új alkotmány előkészítésekor azt hangsúlyozta, hogy az európai alapjogi kartát veszi alapul az alaptörvényben szereplő emberi jogi katalógus összeállításakor. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár közelmúltbeli budapesti látogatásakor azt javasolta, hogy a magyar kormány konzultáljon nemzetközi szakértőkkel az új alaptörvény kapcsán. "Milyen tervei vannak a magyar kormánynak e tekintetben? (...) Megmagyaráznák, hogy az új alkotmány miért korlátozza az alkotmánybíróság jogkörét?" - kérdezte a német nagykövet.

Kitért arra: az ENSZ médiaügyi jelentéstevője nemrégen megállapította, hogy az új magyar médiatörvény még módosított formájában is tartalmaz olyan elemeket, amelyek nincsenek összhangban a vonatkozó nemzetközi emberi jogi előírásokkal. A raportőr azt javasolta, Magyarország készítsen programot az ellentmondások kiküszöbölése végett. A nagykövet közölte: Németország szeretne többet megtudni arról, milyen intézkedések történtek, vagy milyen lépéseket terveznek ebben a vonatkozásban? Németország ezenkívül azt javasolja a magyar kormánynak: tegye intenzívebbé küzdelmét a kisebbségi csoportokkal, különösen a romákkal szembeni előítéletek leküzdése érdekében - tette hozzá.

Belgium képviselője azt kérdezte Magyarországtól: a kormány tervezi-e bármilyen módon megváltoztatni az új médiatörvényt, illetve tervez-e kiegészítő intézkedéseket hozni a sajtó függetlenségének erősítésére. Több más ország képviselőjéhez hasonlóan aggodalmát fejezte ki a leszbikusok, homoszexuálisok, biszexuálisok és transzvesztiták csoportjával szembeni hátrányos megkülönböztetést illetően. Olaszország képviselője aggodalmát fejezte ki a magán-nyugdíjpénztári alapok megszüntetése miatt, és azt mondta, országa tudni szeretné, hogy a magyar kormány miképpen képzeli el a dolgozók megszerzett jogainak védelmét?

Balog Zoltán államitkár saját honlapján is közzétett korábbi MTI-interjújában azt mondta, hogy a német biztos által a médiatörvény és az alkotmány kapcsán feltett kérdések "részben lerágott csontok, hiszen ezeket megválaszoltuk nemzetközi fórumokon". Üdvözölte ugyanakkor, hogy Markus Löning úgy látja, "a kisebbségvédelem területén megpróbálunk a lehetőségeinknek megfelelően, ha kell törvénymódosítással érvényt szerezni annak, hogy Magyarországon senkit nem érhet hátrány származása alapján".

Mi történik a felülvizsgálatban?

Ez Magyarország első felülvizsgálata. Az ülést ideális esetben konzultáció előzi meg a vizsgált ENSZ-tagállam, civil szervezetek és nemzeti emberi jogi intézmények részvételével - számol be a felülvizsgálatok menetéről az Amnesty International. 

Előzetesen három írásbeli jelentés is készül, ezek közül az első az adott állam által összeállított 20 oldalas dokumentum - Magyarország esetében ennek elkészítési határideje február vége volt -, a második az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának tíz oldalas összefoglalója a különböző ENSZ-szerződéseket felügyelő szervek és más ENSZ-ügynökségek által hazánkról készített jelentésekből. A harmadik, szintén a főbiztosság által összeállított dokumentum az úgynevezett „hiteles és megbízható információkat” tartalmazza, amely magában foglalja a civil szervezetek, nemzeti emberi jogi intézmények, szakszervezetek és vallási csoportok által benyújtott dokumentumokat - a civil szervezetek "árnyékjelentésének" beadási határideje tavaly november eleje volt.

A felülvizsgálatot egy három országból álló csoport vezeti le, illetve koordinálja, ez a trojka hazánk esetében Franciaország, Gabon és Ukrajna. A szerdai háromórás meghallgatás a trojka és a többi ENSZ-tagállam előtt zajlik, a tanács tagjai 3-3 percet kapnak felszólalásra, a megfigyelő államok 2-2 percet, ezért összesen hozzávetőlegesen 40-45 állam hozzászólására lehet számítani - írja az Amnesty International. A civil szervezetek ezen az ülésen megfigyelőként részt vehetnek, de nem szólalhatnak fel. 

A felülvizsgálat következtetéseit, illetve ajánlásait egy jelentés formájában két nappal a szóbeli meghallgatás után véglegesítik a trojka rapportőrei, a titkárság munkatársai és a a vizsgált állam képviselőinek részvételével – a Magyarországról szóló jelentést várhatóan péntek délután fogadják el.