Fawaz Gerges, a tekintélyes londoni egyetem, a London School of Economics and Political Science (LSE) közép-keleti politikatudományi professzora a BBC-nek úgy vélekedett, hogy bin Laden "eltávolítása" hosszú távon nem változtat "a stratégiai realitáson". Az al-Kaida műveleti szintű irányítását már nem ő, hanem Ajman az-Zavahri, a terrorhálózat második számú vezetője látta el - tette hozzá. David Cameron brit kormányfő hétfőn kijelentette: bin Laden megölése - jóllehet "hatalmas előrelépés" - nem jelenti a szélsőségesek támasztotta terrorveszély végét, sőt a következő hetekben "különleges éberség" indokolt. 

bin Laden halálát ünneplő tömeg - Nagyítás fotógalériánkért kattintson!

AP

William Hague brit külügyminiszter hétfőn elrendelte, hogy a brit diplomáciai képviseletek világszerte vizsgálják felül a biztonságukkal és védelmükkel kapcsolatos intézkedéseket. 

A The Daily Telegraph című tekintélyes brit konzervatív napilap a WikiLeaks portál által hozzá eljuttatott - a guantánamói börtöntábor őrizeteseinek vallomásait feldolgozó - amerikai diplomáciai iratokat idézve éppen egy hete azt írta, hogy az al-Kaida egyik meg nem nevezett parancsnokának állítása szerint a terrorhálózat elrejtett egy atombombát Európában, és a szerkezetet akkor robbantaná fel, ha Oszama bin Ladent elfogják vagy megölik. 

Fawaz Gerges, az LSE professzora - aki az oxfordi, valamint az amerikai Harvard és Columbia egyetemeken is oktat - hétfői értékelésében mindazonáltal kifejtette: az al-Kaida az elmúlt tíz évben egyetlen jelentős terrorműveletet sem tudott végrehajtani az Egyesült Államok ellen. A vezető szakértő szerint "ez nagyon sokat elmond" arról, hogy mi történt az al-Kaidával a 2001. szeptember 11-ei merényletsorozat óta. 

Gerges szerint bin Laden halálának "zéró" hatása lesz az afganisztáni tálibokra, mivel a tálib erők "teljesen más társadalmi mozgalmat" képviselnek, mint az al-Kaida. Hozzátette: véleménye szerint az Egyesült Államok által a terrorellenes fellépés jegyében elindított műveletek csak még nagyobb kihívásokat teremtettek Amerika és a többi nyugati ország nemzetbiztonságával szemben. A 2001-es terrortámadások előtt a tálibok önmagukban nem jelentettek komoly stratégiai fenyegetést az Egyesült Államokra és általában a nyugatra, és Pakisztánban akkor még nem is létezett a tálib mozgalom. Emellett "'meg lehet nézni azt is, hogy az iraki háború milyen következményekkel járt az amerikai és a nyugati biztonságra" - tette hozzá az LSE professzora. 

Gerges szerint "rövid távon" számítani kell megtorló akciókra Oszama bin Laden "szélsőséges hívei" részéről, és nem lehet tudni, hogy ezek a támadások New Yorkban, Londonban vagy Berlinben következnek-e be. A professzor kijelentette: bin Laden fellelése és megölése Barack Obama amerikai elnök "komoly győzelme", mivel Obama - elődjével, George Bushsal ellentétben - elsődleges fontosságú feladatként határozta meg az al-Kaida pakisztáni szárnya elleni fellépést, és mindig is az volt az álláspontja, hogy a harcot nem lehet Afganisztánra korlátozni, hanem Pakisztánra is ki kell terjeszteni. 

A történtekkel azonban "nagyon fájdalmas fejezet" kezdődik az Egyesült Államok és Pakisztán viszonyában, tekintettel arra, hogy az amerikai erők "Pakisztán mélyén", egyedül hajtották végre a rajtaütést, és az a tény, hogy nem közös amerikai-pakisztáni akcióról van szó, "kínos helyzetbe hozza" a pakisztáni vezetést. Az amerikai-pakisztáni kapcsolatok innentől "új, teljesen kiszámíthatatlan" szakaszba lépnek - mondta a londoni egyetem professzora. A szakértő szerint ez azért nagyon lényeges fejlemény, mert a pakisztáni támogatás "kritikus jelentőségű" az amerikai erők afganisztáni tevékenysége szempontjából. Pakisztán támogatása nélkül "más számításokra kell alapozni" az afganisztáni háborút - tette hozzá Gerges.