A határon túli kettős állampolgárságú magyarok szavazati jogával foglalkozik pénteki kommentárjában az Új Szó című szlovákiai magyar napilap. "Szavazhatunk? Biztosan, csak az a kérdés, hogyan, hol, s kire. Budapest már ősszel dönt a kérdésben, de a részleteket még azok sem tudják, akik döntenek" - írja Mózes Szabolcs, a Határon túli szavazatok című kommentár szerzője. Lázár János fideszes frakcióvezető szerint pártjában még nem alakult ki egységes nézőpont arról, hogy a határon túli magyar állampolgárok milyen formában vehessenek részt a magyar országgyűlési választásokon. 

"Ha valamiben hinni lehet a politikusnak, akkor ebben a kérdésben biztosan. A téma ugyanis összetett. Nem, nem a várható szlovák reakciók miatt, ezek valószínűleg a legkevésbé érdeklik a budapesti döntéshozókat. Egyrészt a magyar választási rendszer bonyolultsága miatt a kérdés nem oldható meg egyszerű jogkiterjesztéssel, másrészt a Fidesznek számolnia kell a magyarországi visszhanggal is" - állapítja meg a szerző.

Rámutat: Szlovákiában a „külföldi szavazás” nem probléma: a külhoni szlovák állampolgár az illetékes hivatalnál jelentkezik, hogy voksolni szeretne, majd megkapja a szavazólapját, melyet a követségen lead. 

"Magyarországon viszont a pártlisták mellett egyéni választókerületi képviselőket is választ a honpolgár, ráadásul ez előbbi esetében sem országos listára adja voksát, mint nálunk, hanem megyeire. Ez pedig a határon túl nem alkalmazható, elsősorban jogi, technikai okok miatt. Például ki gyűjtené nálunk a kopogtatócédulákat, ki ellenőrizhetné, hogy nem történt-e csalás, ki hitelesíthetné a helyi adatokat? Arról nem is beszélve, hogy szinte lehetetlen lenne igazságos határon túli egyéni kerületeket rajzolni – az egyéni választókerületeknek ugyanis megközelítőleg ugyanolyan nagyoknak kell lenniük, hogy egy képviselő ugyanannyi szavazót képviseljen" - sorolja a várható problémákat Mózes Szabolcs.

Hozzáteszi: Míg a hazai népmozgalmi viszonyokról pontos adatokkal rendelkezik a központi kormányzat, addig a határ másik oldalán élő magyar állampolgárok számáról – s főként arról, az adott régióban hány ilyen lakos van – valószínűleg csak találgathatna. Ha viszont csak listára szavazhatnánk, a Fidesznél is „magyarabb” erők könnyen rásüthetnék a kormánypártra, hogy a határon túliakat nem tekintik egyenrangú polgároknak.

"Megoldást jelentene, ha Magyarország áttérne a tisztán listás rendszerre, ez viszont lehet, hogy a Fidesznek nem felelne meg. Elvégre, ha a tavalyi országgyűlési választásokat tisztán listás rendszerben tartották volna, akkor Orbánéknak most nem lenne kétharmaduk, sőt, csupán néhány fős többséggel rendelkeznének a parlamentben" - fejti ki a szerző.

Az Új Szó kommentátora szerint ami miatt a leginkább főhet Orbánék feje: hogyan lehet elejét venni a várható anyaországi ellenkampánynak. Az egy dolog, hogy a magyarországiak nem hümmögnek a kedvezményes honosítás miatt, az viszont már korántsem biztos, hogy a külhoniak választójogára is legyinteni fognak.

"Míg eddig úgy tűnt, a kettős állampolgárság ügyével csak nyerhetett a Fidesz, most jóval komplikáltabb helyzetbe került. Nyerhet pár százezer potenciális szavazatot – a hangsúly a potenciális szón van –, viszont legalább ugyanennyit elveszthet odahaza, ha nem lesz kellően óvatos. Az 'óvatosság' ugyanakkor a visszájára is fordulhat, esetleg kiábrándítva a határon túli magyarokat. Nem csoda, hogy még mindig nem született döntés" - záródik az Új Szó című szlovákiai lap kommentárja.