Rejtélyes találkozó Musza Kuszával, aki otthagyta Kadhafit
Líbia "új Szomáliává" válhat, ha nem sikerül elkerülni a polgárháborút - mondta hétfő éjjel ismertté vált közleményében Musza Kusza volt líbiai külügyminiszter, aki két hete menekült Nagy-Britanniába.
Kusza, aki korábban hosszú ideig a líbiai titkosszolgálat vezetője is volt, a BBC-nek olvasta fel előre elkészített, néhány perces nyilatkozatát. Ebben elismerte, hogy több mint harminc évig állt "elkötelezetten" a Kadhafi-rezsim szolgálatában, és hitt abban, hogy amit tesz, azzal a líbiai népet is szolgálja. Közölte ugyanakkor, hogy ma már semmilyen kapcsolata nincs Kadhafi líbiai vezetővel és kormányával, és korábbi tisztségéről lemondott.
Musza Kusza - a Kadhafi-kormányzat eddigi legmagasabb beosztású tisztviselője, aki elmenekült az országból - először szólalt meg nyilvánosan komoly nemzetközi feltűnést keltő szökése óta, és így első ízben erősítette meg személyesen is, hogy hátat fordított a Kadhafi-rezsimnek.
A BBC-nek arabul felolvasott nyilatkozatában kijelentette: felszólít mindenkit, aki érintett a líbiai konfliktusban, hogy kerüljék el a polgárháborút, mivel az súlyos vérontáshoz vezetne, és "Líbiából új Szomália válna". Musza Kusza ezzel a központi hatalom nélküli kelet-afrikai országot évtizedek óta uraló kaotikus állapotokra utalt.
"Elutasítjuk Líbia felosztását (...) Líbia egysége alapvető fontosságú bármely megoldás, rendezés szempontjából" - fogalmazott, nem fedte fel ugyanakkor, hogy a többes szám első személyt alkalmazva pontosan kinek a nevében beszél. Hozzátette azonban, hogy a megoldást csak a líbiaiak érhetik el, tárgyalások és demokratikus párbeszéd révén. Musza Kusza nyilatkozatában mindazonáltal egyetlen utalás sem szerepelt arra, hogy Kadhafinak távoznia kell Líbia éléről.
Gordon Corera, a BBC vezető biztonságpolitikai tudósítója, akinek Musza Kusza felolvasta nyilatkozatát, a BBC Nagy-Britanniában fogható hírtelevíziójában - BBC News - a nyilatkozat hétfő éjjeli első sugárzása után elmondta: benyomása szerint a líbiai politikus saját akaratából, saját szavaival üzent a líbiai népnek.
Az a tény, hogy az angolul kiválóan beszélő Musza Kusza - hazája egykori londoni nagykövete - arabul beszélt, egyértelműen arra vall, hogy mondandóját közvetlenül a líbiai hallgatósághoz akarta eljuttatni - hangsúlyozta kommentárjában Corera. A BBC-tudósító nem fedte fel, hogy hol találkozott Musza Kuszával.
A líbiai politikus hollétét a brit hatóságok szigorúan őrzött titokként kezelik. Musza Kusza szökése után - arra az újságírói kérdésre, hogy a volt líbiai külügyminiszter hol tartózkodik - William Hague brit külügyminiszter egy sajtótájékoztatón csak annyit mondott, hogy "az Egyesült Királyságban, biztonságos helyen".
A brit sajtó Musza Kusza nagy-britanniai dezertálásával hozza összefüggésbe, hogy a szökés tényének ismertté válása előtt alig néhány órával jelentette be a brit kormány öt diplomata kiutasítását Líbia londoni nagykövetségéről. A hivatalos indoklásban csak az állt, hogy biztonsági kockázatot jelentene, ha e személyek Nagy-Britanniában maradnának. Sajtótalálgatások szerint azonban a valós meggondolás az lehetett, hogy a Kadhafihoz hűnek tartott diplomaták elsősorban volt főnökükre - a brit hírszerzés eddigi legígéretesebb líbiai információforrására - jelenthettek volna veszélyt, ha a nyomára bukkannak.
Musza Kusza hétfő éjjel sugárzott nyilatkozatában közölte, hogy lemondásáért cserébe nem vár semmit, és bár tudja, hogy e döntésével "problémákat" okozhat saját magának, kész erre az "áldozatra".
A brit kormány már Musza Kusza nagy-britanniai érkezése után közölte, hogy a líbiai politikusnak nem ajánlottak fel semmilyen mentességet a brit vagy a nemzetközi igazságszolgáltatási elszámoltatás alól.
Az 1980-as évek végén Kusza a líbiai külső hírszerzés helyettes vezetője volt, és a nyugati kormányok ezt a líbiai szolgálatot teszik felelőssé a lockerbie-i repülőgép-robbantásért, Nagy-Britannia történetének legvéresebb terrormerényletéért.
Az azóta tönkrement amerikai Pan Am légitársaság Londonból New Yorkba tartó Boeing 747-es óriásgépét 1988. december 21-én időzített pokolgéppel felrobbantották; a merényletben 270-en vesztették életüket, köztük négy magyar utas.