Bár az ENSZ Biztonsági Tanácsának a líbiai civil lakosság védelmére hozott korábbi határozata gyakorlatilag nem engedélyezte, hogy a szövetségesek szárazföldi erőket is bevessenek az észak-afrikai országban és ezt a francia, brit és amerikai vezetők sem támogatták, egyre több információ lát napvilágot arról, hogy a nyugati hatalmak mégsem csak légicsapásokkal avatkoztak be a polgárháborúba.

Az afrikai kontinensen zajló más fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban Barack Obama amerikai elnök januárban azt mondta, hogy amerikai katonabakancs nem érinti majd ott a földet – és ezt az amerikai védelmi vezetők azóta Líbiával kapcsolatban is gyakran megismételték. Mégis úgy tűnik „más cipőben” – például a CIA ügynökeinek edzőcipőjében – mégiscsak megjelentek a nyugati erők Líbiában – írja a Huffington Post.

MTI/EPA

Márciusban a brit SAS speciális erők tagjai is Líbiában tartózkodtak, ők segítettek felderíteni a szövetséges légicsapások lehetséges célpontjait – reptereket, ellátási útvonalakat és radarállomásokat – írta a Daily Mail. Más hírek szerint a CIA is kisebb csoportokat küldött Líbiába, a szakértők szerint kettős céllal: egyrészt, hogy felmérjék a felkelők erejét, illetve hogy ők is segítsenek a szövetséges, illetve NATO-légicsapások újabb célpontjainak meghatározásában. Az al-Dzsazíra név nélkül nyilatkozó felkelőkre hivatkozva arról számolt be, hogy a kelet-líbiai területeken az amerikai és egyiptomi erők titkos kiképzést nyújtanak a felkelőknek, amely során azt is megtanítják nekik, hogy hogyan kezeljenek összetettebb eszközöket – például hőérzékelővel ellátott rakétákat.

A nyugati – köztük a német – hírszerzői szolgálatok ezen kívül nemrégiben arról is beszámoltak, hogy Egyiptom és Irán fegyverekkel, járművekkel látják el a Kadhafi-rezsim ellen harcoló felkelőket, egy amerikai kormányzati képviselő szerint ráadásul az USA tudtával. Akadnak, akik attól tartanak, hogy a felkelők felfegyverzésével a radikálissiíták vagy az al-Kaida is növelheti a befolyását Líbiában.

A külföldi speciális erők és titkosszolgálati szolgálatok részvételéről, illetve a felkelők felfegyverzéséről szóló beszámolók ismét felvetették azt a korábbi kérdést, hogy szükség van-e szárazföldi katonai alakulatok bevetésére is. Az ENSZ határozat, illetve a közös katonai akció elindulása óta ugyanis az amerikai és szövetséges erők kényszerpályára kerültek, a repüléstilalmi zóna bevezetése és a légicsapások nem tudták megvédeni a civileket, ráadásul a felkelők sem voltak képesek komolyabb előretörést elérni Kadhafi csapataival szemben.

MTI/EPA

A katonai beavatkozás sorsa és célja már azzal is megváltozhatott, hogy Olaszország és Franciaország korábban a felkelők által létrehozott Nemzeti Átmeneti Tanácsot ismerte el Líbia hivatalos kormányának. Bár az USA ezt mindeddig nem tette meg, Hillary Clinton külügyminiszter már többször is találkozott a felkelők vezetőivel, Obama kormánya pedig a tripoli diplomáciai képviseletének korábbi helyettes vezetőjét, Chris Stevenst küldte el követként a felelőkhöz, hogy részletesebben is megismerje a jelenlegi ellenzéki erőket és esetleges pénzügyi támogatásról is tárgyaljon. Bár az USA – amely Afganisztán mellett Irakban is háborút vív – továbbra sem akar szárazföldi csapatokat küldeni Líbiába, tovább folynak a viták arról, vajon részt vehet-e a felkelők felfegyverzésében.

Az amerikaiaknak azonban fel kell készülniük az elkerülhetetlenre, a civileket védő ENSZ BT határozat betartatásában, illetve a Kadhafi-rezsim eltüntetésében ugyanis a szárazföldi csapatok bevetése hozhatná a legnagyobb sikert – jegyezte meg a Foreign Policy magazin hasábjain az amerikai hadsereg már visszavonult egykori tábornoka, James Dubik, aki korábban az iraki katonai akciókban is részt vett. Bár amerikai részről szerinte sincs túl nagy hajlandóság egy újabb szárazföldi katonai szerepvállalásra, hozzátette, hogy általában szólva a háború eseményei magukkal ránthatják azokat, akik részt vesznek benne.