Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Miközben a szombati párizsi nemzetközi válságtanácskozáson egyetértés született arról, hogy eljött az ideje a líbiai polgári lakosság katonai eszközökkel történő megvédésének, a líbiai légtérben pedig francia gépek már meg is kezdték a járőrözést, a NATO brüsszeli székhelyén a 28 tagország nagykövete továbbra sem jutott politikai megállapodásra a közös fellépés ügyében.
Diplomáciai források szerint amellett, hogy Németország és Törökország ellenzi az atlanti szövetség tevőleges beavatkozását, Franciaország is azon az állásponton van, hogy nem keltene jó visszhangot az arab államok körében, ha NATO-műveletnek minősülne az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát érvényesítő nemzetközi katonai akció. (A líbiai hadművelet hírei percről percre frissülve itt olvashatók.)
Az Észak-atlanti Tanács már pénteken is nagyköveti szintű tanácskozást tartott Brüsszelben. Szombaton folytatták a "megfelelő NATO-fellépés" előkészítését, és úgy tudni, vasárnap szintén üléseznek majd a nagykövetek.
Miközben még nem teljesen tisztázott, hogy mely NATO-tagországok vennének részt a közös fellépésben, az már körvonalazódott, hogy a tevékenységnek három célra kell irányulnia. Egyfelől érvényesíteni kell az ENSZ BT által elrendelt repüléstilalmat Líbia légterében, másfelől biztosítani kell a fegyverszállítási tilalom betartását, harmadrészt pedig lehetővé kell tenni a humanitárius segítségnyújtást a líbiai polgári lakosságnak.
A legközvetlenebb katonai cél - mondják brüsszeli NATO-körökben - a Kadhafi-rezsim radarberendezéseinek és légvédelmének kiiktatása lehet. Az elképzelhető második cél az, hogy légitámadásokkal megfékezzék a felkelők központja, Bengázi ellen támadó líbiai erőket.
Franciaország ugyanakkor pénteken újfent világossá tette, hogy nem szeretné, ha a katonai intervencióban a NATO részt venne. Bernard Valero külügyi szóvivő szerint Franciaország nem gondolja, hogy jó jelzés lenne, ha a NATO avatkozna be egy arab országban.
