Az elemzést ismertető keddi londoni sajtótájékoztatón az intézet szakemberei a líbiai válsággal kapcsolatban annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a fegyveres konfliktus elhúzódása a felkelőknek kedvez. A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) által a világ védelmi kapacitásairól és katonai konfliktusairól összeállított 490 oldalas elemzés (Military Balance 2011) szerint, miközben a nyugati államok védelmi kiadásai a pénzügyi válság nyomán szükségessé vált költségvetési megszorítások miatt zsugorodnak, más térségekben - különösen Ázsiában és a Közel-Keleten - "robbanásszerűen" növekszenek a katonai kiadások és a fegyvervásárlások. Az IISS szerint "meggyőző bizonyítékok" vannak arra, hogy már megkezdődött a katonai erő globális szintű átrendeződése.

A központ szakértői a nyugati hatalmak védelmi költségvetési megszorításának illusztrálására az elemzésben kiemelték, hogy az amerikai haditengerészet például egy rombolótípusból az eredetileg tervezett 32 helyett immár csak három hajót tervez építtetni, és még a legújabb generációs amerikai vadászbombázó, az F-35-ös - különösen a helyből, illetve a rövid nekifutással felszállni képes változat - fejlesztési programja is veszélybe kerülhet.

Mindeközben olyan feltörekvő hatalmak, mint India, Kína vagy Brazília saját repülőgép-hordozó flottákban gondolkodnak. A nemrégiben bemutatott új, "lopakodó" jellegű kínai harci repülőgép, a J-20-as kifejlesztése "érdekes jelzés" arra, hogy fokozatosan szűkül a haditechnológiai fejlettségbeli különbség Kína és a Nyugat között - áll az IISS idei világjelentésében.

Az afganisztáni konfliktusról szóló fejezet szerint a NATO vezetésével  Afganisztánban harcoló nemzetközi biztonsági haderő (ISAF) valójában csak 2009 közepe után kezdett hozzájutni elégséges mennyiségben a tálib lázadók elleni átfogó stratégiához szükséges erőforrásokhoz és "politikai tőkéhez", és az ISAF-erők létszáma csak 2010 vége felé vált megfelelővé ahhoz, hogy a kontingens hatékonyan fel tudjon lépni a tálibok ellenőrizte déli országrészben. A nemzetközi haderő létszámának növelésével és a tálibok elleni katonai erőfeszítések fokozásával azonban nőttek a veszteségek is: tavaly 711 NATO-katona halt meg Afganisztánban, több mint 2001 óta bármelyik évben - áll a londoni kutatóközpont kedden kiadott jelentésében.

Az elemzés szerint mindemellett "egyre nehezebb megmagyarázni" a NATO-országok "kétkedő lakosságának" az afganisztáni háborús részvétel okait. Nem egyértelmű az sem, hogy az idei év közepéig sikerül-e megfelelő haladást elérni ahhoz, hogy a céloknak megfelelően a NATO megkezdhesse jelentősebb afganisztáni térségek ellenőrzésének átadását az afgán biztonsági erőknek.  Amerikai és NATO-értesülések szerint sok afgánnak meggyőződése, hogy amint az ISAF 2014 után megkezdi afganisztáni harcoló erőinek leépítését, a tálibok győzelme elkerülhetetlen lesz - áll az elemzésben.

Az éves jelentést bemutató keddi londoni sajtótájékoztató egyik központi témája a líbiai helyzet volt. A jelentés szerkesztőinek becslése szerint a felkelés előtt a líbiai fegyveres erők összlétszáma 76 ezer lehetett, és ezt egy 40 ezer fős "népi milícia" egészítette ki. Benjamin Barry, a brit hadsereg nyugalmazott dandártábornoka, az IISS szárazföldi hadviselési kérdésekben illetékes vezető szakértője azonban a sajtótájékoztatón elmondta: a reguláris líbiai haderő jelentős része a keleti országrészben állomásozott, és a felkelés kitörése óta "gyakorlatilag szétesett", vagy tagjai átálltak a felkelők oldalára.

A Kadhafi-rezsimhez hű elitalakulatok Tripoliban és környékén vannak, a jelek szerint azonban ezek az erők sem tartják teljes mértékben ellenőrzésük alatt a fővárost, ha pedig ezeket az alakulatokat Tripolin kívül vetnék be, azzal még inkább gyengülne a főváros feletti ellenőrzés - fejtegette a katonai szakértő. A tábornok hozzátette: minél tovább húzódik a konfliktus, annál nagyobb az esély a felkelők hadszíntéri képességeinek erősödésére és arra is, hogy a rezsim elleni nemzetközi szankciók és egyéb intézkedések hatni kezdenek.

A szakértő szerint az utóbbi időszakban többször felmerült líbiai repüléstilalmi övezet - jóllehet nem kockázatmentesen - kivitelezhető lenne, és ehhez nem lenne feltétlenül szükséges a líbiai légvédelmi rendszerek elleni légitámadás sem, mivel e rendszerek zömmel "még a szovjet érából származnak", és nem túl fejlettek.

Az IISS katonai repülésügyi szakértője, Douglas Barrie ugyanakkor hozzáfűzte: Kadhafinak hozzávetőleg 300 harci repülője lehet, de az nem egyértelmű, hogy ezek közül mennyi van bevethető állapotban; mindenesetre az eddigi légitámadások meglehetősen szórványosak voltak. Barrie szerint éppen ezért valójában nehéz felmérni, hogy az esetleges repüléstilalmi övezet ténylegesen mennyire lenne hatékony eszköze a rezsimhez hű erők megfékezésének.