A német törvényhozás alsóházának, a Bundestagnak az Európai Unió ügyeivel foglalkozó bizottsága két napon át tárgyalt a magyar fővárosban. A budapesti látogatás miatt – a korábbi szokások szerint - talán nem hívtak volna össze sajtótájékoztatót. Az elmúlt években ugyanis, ha német politikusok utaztak ide, legfeljebb fogadást adtak az újságíróknak és baráti beszélgetéseken meséltek itteni tárgyalásaikról.

Most azonban - a német cégeket sújtó magyar válságadók után, a magyar médiatörvényről tartott Bundestag-vita és az európai uniós felzúdulás után - különös jelentősége van annak, hogy a német parlament egyik bizottsága szinte teljes létszámban állt ki sajtótájékoztatót tartani, és kifejezetten békülékeny hangnemet ütöttek meg a berlini honatyák Magyarországgal szemben. A német bizottság üdvözölte a magyar kormány lépéseit, vagyis hogy Budapest az Európai Unió ajánlásainak megfelelően módosít a médiatörvényen, és ezeknek a módosításoknak a végrehajtása is immár a végfázisban van.

A berlini küldöttség vezetője, a bizottság elnöke Michael Stübgen volt, aki a kormányzó CDU/CSU-frakció tagja. Stübgen hangsúlyozta, hogy a Bundestagban tényleg tartottak vitát a médiatörvényről, mert az ellenzéknek joga van arra, hogy felvessen témákat, és akkor a parlament alsóháza megvitatja az adott kérdést. Stübgen azonban nem kívánt a német pártpolitika és a magyar médiatörvény részleteibe belemenni a sajtótájékoztatón. A liberális FDP – szintén német kormánypártról van szó - képviseletében megjelent Jens Ackermann ehhez csak annyit tett hozzá, hogy szerinte barátok között – értsd: Magyarország és Németország között – meg lehet vitatni bizonyos kérdéseket. Így például az egyik fél felvetheti, ha szerinte a másik esetleg nem a legmegfelelőbb irányba mozdul el egy adott ügyben, de erről Ackermann sem akart nyilvános vitába bocsátkozni.

Beruházások halasztva?

A bizottság tárgyalt Budapesten arról is, hogy a különböző magyar válságadók rendkívül érzékenyen érintették a német és a külföldi cégeket, amelyek nálunk működnek. A német honatyák szerint lehet, hogy a különadók rövid távon enyhítik az államháztartási hiányt, de hosszabb távon beruházások elhalasztásához vagy elmaradásához vezethetnek – mindezt a hvg.hu kérdésére mondták el. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a magyar kormányzati tényezők egyetértettek azokkal a berlini felvetésekkel, hogy a jövőben, hasonló intézkedések előtt időt kell hagyni a cégeknek a felkészülésre, az új intézkedésekhez való alkalmazkodásra.

Stübgen bevezetőjében elmondta, hogy a német parlament uniós szakbizottsága rendszerint felkeresi azokat az országokat, amelyek az EU soros elnöki tisztét betöltik. Magyarországra is ezért látogattak el. Stübgen hangsúlyozta, hogy nemcsak európai ügyekről, hanem kétoldalú politikai kérdésekről is tárgyaltak a magyar féllel. (A küldöttség információink szerint találkozott Kövér László parlamenti elnökkel, Martonyi János külügy- és Pintér Sándor belügyminiszterrel, továbbá Navracsics Tiborral, a kormányfő helyettesével.)

Stübgen kitért arra, hogy a március 24-én és 25-én tartandó európai tanácsi ülésre való felkészülés fontos téma volt a budapesti tárgyalásaikon. A németek számára rendkívül lényeges ugyanis a stabilitási paktum kérdése, illetve az, hogy ha egy-egy tagállam pénzügyi segítségre szorul, ne kelljen rendkívüli intézkedéseket hozni a segélyezésére. Ezért lenne fontos egy új rendszer kidolgozása ilyen ügyekben, illetve az, hogy a tagállamok pénzügy- és gazdaságpolitikáját tovább kellene közelíteni egymáshoz.